A többség elszálló rezsi mellett is maradna home office-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem opció, hanem elvárás ma már az otthoni munkavégzés – derül ki a 400 munkáltató körében végzett kutatásból. A munkavállalók több mint 80 százalékának elvárás a munkáltató felé, hogy biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét, a legtöbben pedig az eszköz- és a rezsitámogatást tartanák ideálisnak a foglalkoztató részéről a jelenlegi helyzetben, derült ki a MISZ Iskolaszövetkezet online kutatásából. A felmérés szerint csak körülbelül minden kilencedik válaszadónak emelkedik jelentősen a rezsije, a kitöltők zöme viszont akkor sem térne vissza az irodába, ha kiugróan emelkednének az energiaköltségei.

Jó ideig velünk marad még a home office, ha a dolgozókon múlik, ezt a következtetést lehet leszűrni a MISZISZ négyszáz fő bevonásával készült online felméréséből. Az életkor, foglalkozás és beosztatás tekintetében egyaránt széles körben végzett kutatásban elsősorban arra keresték a választ, hogy a koronavírus-járvány kirobbanását követően milyen mértékű az otthoni munkavégzés elterjedtsége.A válaszadók nagyjából fele nyilatkozott úgy, hogy a munkaidő nagy részében elvárás a munkáltatója felé, hogy biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét, egyharmaduk a munkaidő kisebb részében vagy alkalmanként ragaszkodik a home office-hoz, míg a többi megkérdezett számára ez egyáltalán nem elvárás. A résztvevők valamivel több, mint 50 százalékát a munkavégzéshez szükséges eszközök, így laptop, mobiltelefon vagy egyéb bútorok biztosításával támogatja a munkaadója, de 40 százalék semmilyen plusz hozzájárulásra nem számíthat a home office-hoz.A rezsidrágulás sem küldené vissza az irodákba a dolgozókatArra a kérdésre, mit tartanának ideálisnak, amivel a munkaadó támogathatná az otthoni munkavégzést, a kitöltők negyede felelt úgy, hogy eszközökre számítana, és körülbelül ugyanilyen arányban a rezsitámogatást jelölték meg. A szabadszavas válaszoknál valaki azt írta, fontos lenne számára „a munkaeszköz folyamatos karbantartása, a felhőalapú munkavégzés”, míg egy másik résztvevő úgy fogalmazott, „a munka törvénykönyvben meghatározott hozzájárulásnak már örülnék”.A többség (60 százalék) arra számít, hogy a rezsiköltségei valamivel emelkedni fognak a következő időszakban az otthoni munkavégzés miatt, de jelentős drágulással csak minden nyolcadik kitöltő számol. A 400 megkérdezett közül 243-an számoltak be arról, hogy az otthoni munkavégzés lenne számukra fontosabb még akkor is, ha jelentősen nőne a rezsiköltségük. Jóval kevesebben voltak azok, akik most úgy vélik, ez esetben visszatérnének az irodai környezetbe.Barabás Zoltán igazgatósági elnök közölte, a kutatás alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az otthoni munkavégzés, még ha szektoronként változó mértékben is, de alapvető elvárás lett, ráadásul a dolgozóknak ezzel kapcsolatban már különböző igényeik is vannak, amit a foglalkoztatónak ki kell elégítenie.Alkalmazkodnak a cégek isA felméréssel párhuzamosan készült egy fókuszcsoportos beszélgetés a vállalkozói szférában is cégvezetőkkel, akiket vegyesen érintenek a közelmúltban bejelentett rezsiváltozásuk. Csak minden második megkérdezett számolt be arról, hogy változni fog a cége energiaszámlája a közeljövőben, ugyanakkor jellemzően 2022-ben „csak” a vállalatok összes költségének átlagosan 2-5 százalékát teszi majd ki az energiaköltség.A legtöbben energiatakarékossági intézkedésekkel, a beruházások elhalasztásával és más költségek csökkentésével alkalmazkodnak a kialakult helyzethez. A munkavállalók home office lehetőségét a beszélgetésben résztvevő cégek többsége bővíteni szeretné, és ehhez már most is biztosítják nagy százalékban a szükséges eszközöket. Az ugyanakkor szinte sehol nem elvárás, hogy a dolgozó vállalja az otthoni munkavégzést.

Forrás: MISZISZ sajtóközlemény


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.