A home office elterjedése sok egyéb mellett kihat a munkáltató által, a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre is, így a Niveus Consulting Group azt járja körül, hogy a távmunkában (home office) dolgozó munkavállalóknak lehet-e, kell-e adni költségtérítést a munkába járáshoz kapcsolódóan, illetve ennek milyen adóterhe van.
A munkahelyváltás legfőbb ösztönzőjének a dolgozók 86 százaléka ugyan még mindig a magasabb munkabért jelölte meg, a válaszadók 46 százaléka a legfontosabb motivációk között a rugalmasabb munkavégzést és munkaidőt, 32 százalékuk pedig a home office lehetőségét említette – derül ki a Profession.hu reprezentatív felméréséből.
Túlélik a veszélyhelyzetre megalkotott távmunkaszabályok a pandémiát. A távmunka szabályait a veszélyhelyzet után megváltoztató törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a jogszabályváltozás megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló különös rendeleti szabályok kivezetéséhez szükséges rendelkezéseket. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a távmunka magyar törvényi fogalma eltávolodik a nemzetközi jogban leginkább teleworkingként nevezett munkavégzési formától.
A legalább egy napot otthonról dolgozó magyarok 42 százaléka tervez valamilyen lakásfelújítást, hogy alkalmasabbá tegye környezetét a távmunkára, 48 százalékuk pedig már végzett is valamilyen fejlesztést ezzel a céllal.
Szakmai videósorozatunk új részében dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője ismerteti a távmunkavégzés költségtérítésének 2022-től véglegessé vált adózási szabályait.
A home office-hoz való hozzáállást, az adókedvezmények hatásait, a munkaerőpiaci trendeket és az állásbörzékhez való hozzáállást is vizsgálták a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss online kutatásban. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.„A javarészt budapesti vállalatok által adott válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többségénél továbbra is van lehetőség otthoni munkavégzésre (93,9%): 33,3%-nál teljes munkaidőben, 60,6%-nál csak részlegesen, míg mindössze 6,1 százalékuk egyáltalán nem támogatja ezt a munkavégzési formát. Az utóbbi körhöz tartozó cégek ugyanakkor jellemzően olyan gyártóipari, turisztikai vállalatok, ahol a munka jellegéből fakadóan kötelező a személyes jelenlét”-mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft ügyvezető igazgatója.Érdekesség, hogy a válaszadók szerint inkább valószínű, hogy hosszú távon is megmarad a kialakult home office lehetősége a vállalatok életében.A legtöbb cég inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az állásra jelentkezők lakhelye mindegy. A válaszok szerint speciálisan, a home office-ban végezhető munkakörök nem jelentek meg a pandémia kirobbanása óta. Az is kiderült, hogy a keletkező plusz otthoni költségek is kevésbé támogatottak és a fizetésben sem várható eltérés az otthonról és irodából dolgozók…
A Magyarországon dolgozó külföldiek adózása örökzöld téma. Ennek oka abban keresendő, hogy az adózásnál és járulékfizetésnél nem csupán a hazai előírásokat, hanem nemzetközi egyezményeket, megállapodásokat is figyelembe kell venni.
Amióta a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is széles körben elterjedt az otthoni munkavégzés, sorra merülnek fel olyan munkaügyi kérdések, amelyeket a jelenleg hatályban lévő magyar jogszabályok ellentmondásosan vagy egyáltalán nem tárgyalnak – derül ki a Kapolyi Ügyvédi Iroda közleményéből.
A dolgozók egészségének védelme és a járvány megfékezése mellett a munkáltatóknak anyagilag is kedvező a távmunka rendszere, hiszen így részint megspórolják a nagy iroda bérlésével kapcsolatos, rezsi- és egyéb ad hoc kiadásokat. A költségek csökkenése mellett azonban rendszerből adódó újabb ráfordítások merülhetnek fel, hiszen a munkáltató kötelezettsége, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeket megtérítse.
Milyen kockázati tényezők merülnek fel az új szabályozással? Mi a home office törvényi fogalma és mi lett a “rezsiátalánnyal”? Mikortól és milyen esetekben kell alkalmazni az új szabályokat? Cikkünkben a home office törvény kihirdetett szabályait elemezzük.
Szükség volt a távmunka törvényi szabályozására, mert velünk fog maradni ez a foglalkoztatási forma, amelyben jelenleg is 400-500 ezer ember dolgozik az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor.
Az Országgyűlés által hozott rugalmas szabályozás egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek hozzájárultak a munkahelyek védelméhez és új munkahelyek teremtéséhez a járvány ellenére is – fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A 2021. november 23-án a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a veszélyhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban a Munka Törvénykönyvét és a Munkavédelmi Törvényt véglegesen módosítani tervezik 2022. január 1-jétől a távmunka szabályaira tekintettel. Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője foglalja össze a tervezet lényegét.
A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.
Habár a távmunkavégzés intézménye már korábban is létezett, a koronavírus okozta járványügyi intézkedések bevezetése óta egyre több munkáltató él a jogintézmény lehetőségével, és rendel el munkavállalói számára otthoni munkavégzést. Ennek új jogi kereteket ad egy veszélyhelyzeti kormányrendelet és annak idén nyári módosítása.
A munkajog rendeltetéséről, az uniós jogról és joggyakorlatról, a hazai joggyakorlatról, a munkaszervezés számos kérdéséről szólt előadásában dr. Sipka Péter a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián.
A járványügyi helyzetben jelentős szerep jut az otthoni munkavégzésnek, amelynek megfelelő jogi szabályozása sajnos a 393/2021. (VII.2.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseivel együtt sincsen. Az alábbi cikkeben azt mutatjuk be, hogy a cím utalásának megfelelően valóban két munkavégzési formáról van-e szó, s ha igen, akkor miben különböznek egymástól, illetve mik a buktatóik.
Az európai munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában – közölte a Ricoh Europe.
Az otthon dolgozókra vonatkozó szabályok átfogó, törvényi szintű rendezése még várat magára, és egyelőre átmeneti rendeletekkel igazítják a meglévő szabályokat a megnövekedett home office igényhez – elemezte a kormány nemrég megjelent újabb rendeletét a távmunka ideiglenes, tavaly év végén bevezetett rendszerének meghosszabbításáról a Niveus Consulting Group tanácsadó cég.
Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.
