A trágár sértegetés nem egyértelműen büntethető kirúgással


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyi légkört romboló munkavállalói viselkedés szolgálhat a munkaviszony megszüntetésének alapjául, de minden eset egyedi, így a Kúria friss döntése is árnyalja a képet – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás közleményéből.

A munka törvénykönyve (továbbiakban: ,,Mt.”) az általános magatartási követelmények között alapelvként rögzíti a felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló együttműködési kötelezettségét. Ebből az általános együttműködési kötelezettségből származtatható – bár az Mt. külön is nevesíti – a munkavállalónak a munkatársaival és harmadik személyekkel (pl. ügyfelekkel) szemben fennálló együttműködési kötelezettsége. Ezen kötelezettség megsértését jelenti mindenképp, amennyiben a munkavállaló a kollégáival szemben tiszteletlen, sértő és provokatív magatartást tanúsít. Ez a viselkedés bomlaszthatja a munkahelyi légkört, feszültséget eredményezhet, így a munka hatékonyságát csökkentheti, és végső soron pedig kárt okozhat a munkáltatónak.

A Kúria 2015-ben elvi döntésében mondta ki, hogy az együttműködési kötelezettségnek a fent írtaknak megfelelő megsértése munkáltatói oldalról megalapozza a legsúlyosabb szankció jogszerű alkalmazását a munkavállalóval szemben, vagyis az azonnali hatályú felmondást.

Friss döntés

A közelmúltban a Kúria egy friss döntésével tovább árnyalta a korábbiakban leírt képet. A tényállás tartalma szerint a feltöltési vezetői munkakörben dolgozó munkavállaló ,,… az a baja, hogy bele van száradva a ge*i” alpári kifejezéssel illette egyik kollégáját két másik munkatársa jelenlétében, annak háta mögött. A trágár megjegyzés visszajutott a megsértett kolléga fülébe, valamint rajta keresztül a személyzeti vezetőhöz is. Ennek okán az esetről meghallgatták a megjegyzés elhangzásánál jelenlévő két munkatársat, melynek során kiderült, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor a feltöltési vezető trágár megjegyzésekkel illette kollégáit. Egy másik esetben ugyanis azt találta mondani a feltöltési vezető a férfi munkatársai munkahelyi magatartására, hogy ,,Némelyik fiú úgy viselkedik a munkahelyén, mint egy kislány, pu*ci van a lábuk között”.

A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a feltöltési vezető munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy annak magatartása a munkaviszony fenntartását a továbbiakban lehetetlenné tette.

A munkavállaló pert indított a volt munkáltatója ellen, amelyet első fokon ugyan elvesztett, de végül mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria igazat adott neki, ami alapvetően három okra vezethető vissza – ismertette dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Nem kapott segítséget

Egyrészt a bíróság a munkavállaló javára értékelte azt a körülményt, hogy a sértő megjegyzéseket nem közvetlenül a munkatársaihoz intézte, így a kötelezettségszegése – a Kúria meglátása szerint – nem volt lényeges, mint ahogyan azt az Mt. az azonnali hatályú felmondás esetén megkívánja. A bíróság érvelése szerint azért sem tekinthető lényeges kötelezettségszegésnek a munkavállaló munkatársaira irányuló alpári kifejezésmódja, mert nem akadályozta – közvetlenségének hiánya okán – a munkafeladatok hatékony elvégzését. Az együttműködési kötelezettség pedig csak akkor sérült volna, ha a megjegyzések nyomán konfliktust generáltak volna, közvetlenül akadályozva a munkavállalók munkavégzési kötelezettségének teljesítését.

A bíróság a fentieken túl azt is a munkavállaló javára értékelte, hogy a kijelentéseire olyan körülmények között került sor, amikor a nehéz munkát jelentő feladatai elvégzése közben nem kapta meg a kellő és elvárható segítséget a munkatársaitól.

A munkáltató a feltöltési vezetőt a viselkedése miatt előzetesen figyelmeztetésben nem részesítette, és amikor a trágárságról tudomást szerzett, haladéktalanul a legsúlyosabb szankciót alkalmazta vele szemben az azonnali hatályú elbocsátása révén.

Konklúzió

A legújabb kúriai döntés világossá teszi, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése sem vezethet egyértelműen és azonnal a munkáltatói felmondás alkalmazásának jogszerűségéhez. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen kifejezéssel, környezetben és körülmények között hangzanak el a munkahelyi légkört romboló kifejezések.

Fontos megállapítása a döntésnek, hogy bár olyan magatartásról volt szó a fent tárgyalt esetben, amely a munkáltatónál érvényben lévő, minden munkavállalóra nézve kötelező etikai szabályokat sértett anélkül, hogy kellő súllyal bírt volna a cselekmény, előzetes figyelmeztetés nélkül nem lehet azonnal a legsúlyosabb szankciót alkalmazni a munkavállalóval szemben.

Összegezve a fent leírtakat, célszerű szem előtt tartani az arányosság követelményét, és adott esetben érdemes lehet első alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesíteni a sérelmes magatartást tanúsító munkavállalót, valamint olyan munkahelyi etikai szabályzatot létrehozni, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára világossá teszi a határokat – olvasható az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás közleményében.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.