A mai cikkből megtudhatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki úgy érzi, a gondozói státuszához kapcsolódó joggyakorlása miatt érte őt valamilyen munkajogi hátrány.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
A munkahelyi légkört romboló munkavállalói viselkedés szolgálhat a munkaviszony megszüntetésének alapjául, de minden eset egyedi, így a Kúria friss döntése is árnyalja a képet – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás közleményéből.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igénye megalapozott, ha a munkaviszonyát az egyenlő bánásmód elvének megsértésével szüntette meg munkáltatója. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
A vezetők a munkáltató szervezeti hierarchiájának élén álló munkavállalók, amely befolyásos pozíció miatt szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak rájuk. Ezzel párhuzamosan, a betöltött magas pozíció és a munkáltató működésében meghatározó szerep miatt gyengébb jogi védelem illeti meg őket.
Nemcsak a munkaviszony létrehozása, de a megszüntetése is adminisztratív feladatokat termel: a munkaviszony befejeztével a felek kötelesek egymással elszámolni. Ez jelenti egyrészt az anyagiak rendezését, másrészt a különböző jogszabályokban meghatározott igazolások, dokumentumok kiadását is. Ezek hiánytalan átvétele a munkavállaló számára különösen fontos, hiszen az új munkahelyen történő munkába lépés során szükség lesz rájuk.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.
Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.
Ha munkavállaló teljesítménye a kimutatások alapján elmarad az elvárttól, ha folyamatosan bomlasztja a kollektívát, minden másnap késik, visszatérően silány minőségű munkát ad ki a keze közül, többször figyelmetlen, vagy lassúságát kollégái munkájával kell kompenzálni, a munkáltató szorult helyzetbe kerül. Nem vitás, hogy a munkavállaló munkaviszonyát meg kéne szüntetni, kérdés azonban, hogy mi kerüljön a megszüntető nyilatkozat indoklásába.
