Alig keresnek kevesebbet a nők – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csupán Szlovéniában és Spanyolországban kisebb a nők kereseti hátránya a férfiakhoz képest, mint hazánkban. Amint az az InfoTandem heti infografikájából kiderül, a sereghajtó Dél-Korea.


Előkelő helyet foglal el hazánk a fejlett országok mezőnyében a nők anyagi megbecsülése tekintetében. A KSH országjelentésében publikált legfrissebb összehasonlítható adatok szerint a vizsgált negyedszáz OECD-ország közül csupán kettőben kisebb a 25–64 éves nők kereseti lemaradása a férfiakhoz képest, mint nálunk. Az éllovas Szlovénia, ahol a nők főmunkaidős éves átlagkeresete mindössze 7 százalékos hátrányt tükröz. Ezen kívül a 15 százalékos mínuszt felmutató Magyarországnál még Spanyolország minősíthető „emancipáltabbnak”, ahol 12 százalékon áll ez a mutató. A 22 százalékos OECD-átlagtól messze elmarad ugyanakkor a 39 százalékos leszakadást felmutató Dél-Korea, de például Csehország, Szlovákia, Észtország és az Egyesült Államok is a mínusz 27–30 százalékos sávba esik.

Érdekesség, hogy a nők fizetése iskolai végzettség és kor szerint vizsgálva Szlovéniában és Magyarországon meg is haladja valamelyest a férfiakét, ám ez kizárólag az idősebb generációkra (55–64 évesekre), valamint a középfoknál magasabb végzettségű nem diplomás nőkre igaz.

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete egyébként 2012 első félévében 220,7 ezer forintot tett ki hazánkban.

Korábbi infografikáink:


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.