Állásbiztonság mindenek felett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar munkavállalók mindenekelőtt és szinte egyöntetűen azt tartják legfontosabbnak, hogy holnap is meglegyen az állásuk. A karrier például nincs benne a top 3-ban. Az InfoTandem infografikája.


Biztonság – ez az egyetlen olyan szempont, amelyre a megkérdezett magyarországi munkavállalóknak több mint a fele (egész pontosan 60 százaléka) mondta azt, hogy „nagyon fontos” egy állás, illetve általában a munka vonatkozásában. A Tárki 2015. októberi Omnibusz-felmérésében szereplő félszáz alkalmazott ezen legerősebb minősítést viszonylag magas arányban még a jó keresetnek ítélte oda: 38 százalék szavazott így. A 24–28 százalékos sávba a munka érdekessége, önállósága, illetve a karrier került.

A fontossági sorrend akkor is hasonló, ha a „nagyon fontos” és a „fontos” minősítések arányait összevontan kezeljük. Ebben az esetben az állásbiztonság még kiugróbb szempontnak mutatkozik, hiszen a válaszadók közül szinte mindenki – 95 százalék – minimum fontosként jelölte meg. A kereset ebben az összevetésben is ezüstérmes, 89 százalékkal, a bronz pedig a munka érdekességének jár, közel négyötödös aránnyal.

Nem kevésbé tanulságos megvizsgálni, mi van a fontossági skála másik végén. Itt is azonnal kiugrik ugyanis egy dimenzió, amelyet az alkalmazottak legnagyobb hányada, több mint egynegyede minősített „nem fontos”, vagy „egyáltalán nem fontos” jelzővel. Ez pedig a munkaidő szabadsága, vagyis az, hogy valaki szabadon dönthessen arról, mikor és mennyit dolgozik. Az egytized körüli (8–11 százalékos) sávban e tekintetben a munka önállósága, illetve társas volta, a másoknak segítés motívuma, valamint – némiképp meglepő módon – a karrier bukkan fel (amely ugyebár a fontossági rangsor első harmadában is megjelent).

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Annak alapján, hogy bizonyos jellemzőket mennyire tartanak lényegesnek, a munkavállalók különböző karakterű csoportokba sorolhatók. A Tárki kutatói elkülönítették például az önmegvalósítók körét, amelynek tagjai számára az átlagosnál lényegesebbek az olyan posztmodern jellemzők, mint hogy a munka egyszerre legyen érdekes és hasznos, s még segítsen is másokon (e háromból legalább kettő fontosnak számít számukra). Ez a munkaerő-piaci csoport az alkalmazottaknak összességében az egyötödét teszi ki. A fővárosiak között már bő egynegyedes a súlyuk, s hasonló arányt képviselnek a legfiatalabbak, illetve a nyugdíj előtt állók között is; a főiskolát végzetteknek több mint egyharmada tartozik ide.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

EY: Megnyílt a HBLF Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerés pályázati időszaka

A Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerést azok az idehaza működő cégek érdemelhetik ki, amelyek a gyakorlatban is hozzájárulnak a befogadó vállalati kultúra és esélyegyenlőség megteremtéséhez. A HBLF kezdeményezésének célja, hogy kiemelje a területen látványos eredményeket elérő vállalatokat és példát mutasson az üzleti szereplők számára – olvasható az EY Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).