Állásbiztonság mindenek felett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar munkavállalók mindenekelőtt és szinte egyöntetűen azt tartják legfontosabbnak, hogy holnap is meglegyen az állásuk. A karrier például nincs benne a top 3-ban. Az InfoTandem infografikája.


Biztonság – ez az egyetlen olyan szempont, amelyre a megkérdezett magyarországi munkavállalóknak több mint a fele (egész pontosan 60 százaléka) mondta azt, hogy „nagyon fontos” egy állás, illetve általában a munka vonatkozásában. A Tárki 2015. októberi Omnibusz-felmérésében szereplő félszáz alkalmazott ezen legerősebb minősítést viszonylag magas arányban még a jó keresetnek ítélte oda: 38 százalék szavazott így. A 24–28 százalékos sávba a munka érdekessége, önállósága, illetve a karrier került.

A fontossági sorrend akkor is hasonló, ha a „nagyon fontos” és a „fontos” minősítések arányait összevontan kezeljük. Ebben az esetben az állásbiztonság még kiugróbb szempontnak mutatkozik, hiszen a válaszadók közül szinte mindenki – 95 százalék – minimum fontosként jelölte meg. A kereset ebben az összevetésben is ezüstérmes, 89 százalékkal, a bronz pedig a munka érdekességének jár, közel négyötödös aránnyal.

Nem kevésbé tanulságos megvizsgálni, mi van a fontossági skála másik végén. Itt is azonnal kiugrik ugyanis egy dimenzió, amelyet az alkalmazottak legnagyobb hányada, több mint egynegyede minősített „nem fontos”, vagy „egyáltalán nem fontos” jelzővel. Ez pedig a munkaidő szabadsága, vagyis az, hogy valaki szabadon dönthessen arról, mikor és mennyit dolgozik. Az egytized körüli (8–11 százalékos) sávban e tekintetben a munka önállósága, illetve társas volta, a másoknak segítés motívuma, valamint – némiképp meglepő módon – a karrier bukkan fel (amely ugyebár a fontossági rangsor első harmadában is megjelent).

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Annak alapján, hogy bizonyos jellemzőket mennyire tartanak lényegesnek, a munkavállalók különböző karakterű csoportokba sorolhatók. A Tárki kutatói elkülönítették például az önmegvalósítók körét, amelynek tagjai számára az átlagosnál lényegesebbek az olyan posztmodern jellemzők, mint hogy a munka egyszerre legyen érdekes és hasznos, s még segítsen is másokon (e háromból legalább kettő fontosnak számít számukra). Ez a munkaerő-piaci csoport az alkalmazottaknak összességében az egyötödét teszi ki. A fővárosiak között már bő egynegyedes a súlyuk, s hasonló arányt képviselnek a legfiatalabbak, illetve a nyugdíj előtt állók között is; a főiskolát végzetteknek több mint egyharmada tartozik ide.


Kapcsolódó cikkek

2023. május 25.

Átlagosan 18 százalékkal magasabb órabérre számíthatnak a diákmunkások

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.

2023. május 25.

A diákmunka és a nyugdíj kapcsolata

Áttekintjük, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a dolgozó diák, és mikor nem.

2023. május 24.

577 900 forint volt a bruttó átlagkereset márciusban

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).