Álláshoz segítő hálózatok – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerepük eltérő ugyan, de minél több közösségi médiahálózaton van jelen valaki, annál nagyobb az esélye, hogy új álláshoz jut, vagy épp megtalálják egy vonzó ajánlattal. Az InfoTandem infografikája.


A közösségi média mára az álláskeresésben is megkerülhetetlen platformmá nőtte ki magát. Úgy tűnik, e téren a több lábon állás az üdvözítő stratégia. Egy friss kutatás szerint ugyanis ha valaki mind az öt nagy nemzetközi hálózaton (Facebook, LinkedIn, Twitter, Instagram, YouTube) aktívan ott van, akkor háromszor nagyobb az esélye, hogy egy álláslehetőség megtalálja, mint ha csak az egyiken létezik profilja. Konkrétan, utóbbi esetben 16 százalékos a sansz, hogy összetalálkozik potenciális munkaadójával (aki talán éppen őt keresi), míg ha minden fronton bele lehet akadni, akkor ez a sansz 46 százalékig is erősödhet. Annál is inkább, mert az új munkatársak után kutató cégek gyakran kopogtatnak be az úgynevezett passzív jelöltekhez is, akik nem keresnek ugyan állást, de valamilyen módon kiderül róluk, hogy nyitottak az efféle ajánlatokra.

Mindez a globálisan vezető HR szolgáltatónak számító Adecco csoport idei munkaerő-piaci felméréséből derül ki, amelynek során 26 ország több mint 4 ezer munkáltatóját és 31 ezer álláskeresőjét kérdezték meg (köztük mintegy 250 magyar munkavállalóval). A munka világa felől nézve a LinkedIn a legfontosabb platform – a munkaadóknak a 61 százaléka, az álláskeresőknek pedig a 34 százaléka használja. A 75, illetve 80 százalékos népszerűségi mutatótójú Facebook inkább a szociális aktivitások tere, álláskérdésekben a cégek 32 százaléka, míg az új munkahelyet remélők 24 százaléka tekint rá releváns csatornaként.

E két média szerepének eltérései jól kirajzolódik akkor is, ha megnézzük, leginkább mire használják azokat munkaügyben. Az álláskeresők között a LinkedIn elsősorban a szakmai bemutatkozás, a meghirdetett állások tényleges keresése, illetve a professzionális kapcsolati háló kiépítésének a terepe. A Facebook ugyanakkor inkább a háttér-tájékozódást szolgálja – mit árulnak el a kiszemelt cégekről az oldalaik, illetve mint mondanak róluk mások –, valamint a személyes márka építgetését segíti. Utóbbira már csak azért is érdemes odafigyelni, mert a munkaadók közel egyharmada bevallotta: utasított már el jelentkezőt a közösségi profilján látható tartalom miatt.

Ami a munkaerőt kereső cégeket illeti, figyelemreméltó, hogy a LinkedIn legnagyobb arányban a passzív jelöltek megtalálásához nyújt segítséget, s csak ezt követi az állások meghirdetése. A Facebook a cégek számára is kiváló terep a márkaépítésre, de több mint egynegyedük használja azt az aktuális állások meghirdetésére is. Hasonló arányban szörföznek e hálózaton a cégek HR-esei azért is, hogy a látókörükbe került jelölteknek utánanézzenek.

Az Adecco Work Trend Study című, négy kontinensre kiterjedő kutatás regionális szempontból is elemezte az eredményeket. Így kiderült például, hogy a munkakeresők leginkább Európa középső és nyugati felén használják szakmai célokra a közösségi médiát – 44 százalék számolt be erről –, míg a kontinens keleti részében, ahová Magyarországot is sorolták, csupán 23 százalékuk tesz így. A munkaerő-toborzók között viszont az ázsiaiak a legaktívabbak e téren, 39 százalékuk veszi igénybe rendszeresen e platformokat, szemben a Kelet-Európát és Amerikát jellemző egytizedes aránnyal.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

Kibővítették a vállalkozások munkaerő támogatását

December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a kilencven napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban – emlékeztetett Bodó Sándor. A kiterjesztés mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók, tartósan munkanélküliek számára teremt lehetőséget az elhelyezkedésre – tette hozzá a minisztérium csütörtöki közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

2021. november 30.

Kell-e munkaszerződést módosítani a hibrid munkavégzés miatt?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.