Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy gyermek megszületése fenekestül felforgatja az édesapák életét, mégis, munkájukban ugyanolyan teljesítményt kell nyújtaniuk, mint korábban. Habár a férfiaknak is lehetőségük van arra, hogy ők maradjanak otthon gyermekükkel, túlnyomó esetben ők azok, akik munkaviszonyukban a gyermekáldást követően is helyt állnak. A gyermek születésével kapcsolatosan azonban részükre is járnak kedvezmények, ezek kihasználása könnyít feladataik sokaságán.
A férfi a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra éppúgy jogosult, mint az anya. Így az édesapáknak lehetőségük van gyermekük három éves koráig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra menni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § (1) bekezdés]. Fizetés nélküli szabadság igénybevételére az örökbefogadó apáknak is lehetőségük van, mégpedig a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig. Abban az esetben, ha az örökbe fogadott gyermek három évnél idősebb, hat hónapra lehet igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot. [Mt. 128. § (2) bekezdés] Amennyiben az apa gyermekgondozást segítő ellátásra a fenti időszakon túl is jogosult, ami ikergyermekek nevelése során a gyermekek tankötelezetté válása évének végéig, továbbá tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása során, a tizedik életév betöltéséig merülhet fel, az apa egyúttal fizetés nélküli szabadság igénybevételére is jogosult [Mt. 130. §, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdés b) és c) pont].
A gyermek megszületésekor az apák segítségére is szükség van otthon, ezért is jár számukra öt, illetőleg ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság. Ezt a pótszabadság az apa a születést követő második hónap végéig veheti igénybe, a saját maga által megjelölt időpontban. [Mt. 118. § (4) bekezdés] Az igénybevételhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a munkáltatónak, továbbá írásban nyilatkozni arról, hogy az apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg [a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. § (3) bekezdés]. A munkáltató számára ez a munkavállaló munkából való kiesésén kívül anyagi terhet nem ró, hiszen a pótszabadságra járó távolléti díj és ennek közterhe a központi költségvetésből megtérítésre kerül a munkáltató részére [Korm. r. 1. § (1) bekezdés].
A gyermekek után nemcsak születésükhöz kapcsolódóan jár pótszabadság: minden gyermekes munkavállalót, így többek között az édesapát, örökbefogadó apát, gyámot, nevelőapát, továbbá az együttélő házastársat [Mt. 294. § (1) bekezdés h) pont], aki a köznyelvben a mostohaszülő, mind-mind éves pótszabadság illet meg a gondozott, nevelt gyermekre tekintettel. Ennek a pótszabadságnak a mértéke a gyermekek számától függ: egy gyermek után évi kettő, két gyermek után négy, három vagy több gyermek esetén hét munkanap pótszabadságra válik jogosulttá a munkavállaló [Mt. 118. § (1) bekezdés]. A pótszabadság első alkalommal a gyermek születésének évében, utoljára pedig a gyermek tizenhatodik életévének betöltése évében jár [Mt. 118. § (3) bekezdés]. Amennyiben a gyermek fogyatékos, utána évi két munkanappal több pótszabadság illeti meg a munkavállalót [Mt. 118. § (2) bekezdés].
Fontos, hogy a pótszabadságok igénybevételére csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató tudomással bír a gyermekekről. Ezért minden év elején, továbbá a munkaviszony kezdetén a munkavállalónak nyilatkoznia kell a pótszabadságra jogosító gyermekeiről. Úgyszintén nyilatkozni szükséges a gyermekekről az adókedvezmény igénybevételéhez: a családi adókedvezményt már a várandósság időszakában, a fogantatástól számított 91. naptól igénybe veheti akár a leendő apa is, mint a várandós nővel közös háztartásban élő házastárs [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 29/A. § (3) bekezdés b) pont]. Míg azonban a pótszabadság mindkét szülő számára jár, addig a családi adókedvezményt vagy csak az egyik szülő igényelheti, vagy a kedvezmény összegét egymás között megosztva veheti igénybe a két szülő [Szja. tv. 29/B. § (1), (1d) bekezdés].
Az adókedvezmény mértéke a gyermekek számától függ: az összevont adóalap egy gyermek esetén 66.670,- forinttal, két gyermek esetén gyermekenként 133.330,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 220.000,- forinttal csökken [Szja. tv. 29/A. § (2) bekezdés]. Ezáltal a munkavállalónál 10.000,-, 20.000,- illetve 33.000,- forinttal marad több havonta és gyermekenként. Megjegyzendő, hogy a gyermek születésekor az adókedvezményt igénybe vevő apának akkor is nyilatkoznia kell a munkáltató felé, ha a kedvezményt már a felesége várandóssága alatt is igénybe vette, hiszen egyrészt megváltozik jogosultságának jogcíme, másrészt be kell jelenteni a gyermek adóazonosító jelét [Szja. tv. 29/B. § (2) bekezdés].
Abban az esetben, ha az apa gyermekét egyedül neveli, még több kedvezményt vagy épp védelmet biztosító szabály vonatkozik rá. Gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak akkor minősül az apa, ha gyermekét saját háztartásában neveli és nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa [Mt. 294. § (1) bekezdés i) pont]. Az egyedülálló apa munkaviszonyának munkáltató általi felmondása nehezített: a gyermek három éves koráig a munkavállaló magatartása miatt csak az azonnali hatályú felmondás feltételeinek fennállása esetén, a munkavállaló képessége vagy a munkáltató működése, mint felmondási indok miatt pedig csak akkor mondható fel a munkaviszony, ha a munkahelyen nincs másik megfelelő munkakör a munkavállaló számára vagy azt a munkavállaló visszautasítja [Mt. 66. § (4)-(6) bekezdés]. Ez a védelem akkor illeti meg az egyedülálló apát, ha fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe; amennyiben fizetés nélküli szabadságon tartózkodik, a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt [Mt. 65. § (3) bekezdés c) pont].
Egyedülálló apát a gyermek tizenhat éves koráig a munkáltató kizárólag hozzájárulásával foglalkoztathat más helységben [Mt. 53. § (3) bekezdés b) pont], azaz a kiküldetés ebben az esetben korlátozott. A gyermek hároméves koráig továbbá egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak az egyedülálló apa hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok nem oszthatók be egyenlőtlenül, nem rendelhető el rendkívüli munka vagy készenlét, sem éjszakai munka; a gyermek négy éves koráig pedig csak az egyedülálló szülő hozzájárulása esetén rendelhető el rendkívüli munka vagy készenlét [Mt. 113. § (1)-(3), (5) bekezdés].
