Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkalmi munkánál, mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál is lehetséges a munkavállalók hagyományos munkaviszonytól eltérő, úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatása.


1. Jogszabályi háttér

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető munkajogi szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tárgyalja a 89. alcím alatt, az egyéb közjogi jellegű szabályokról (bejelentés, közteherfizetés, bevallás stb.) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) rendelkezik. Egyebekben az Efo tv.-ben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben pedig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A foglalkoztatás formái, időtartama

Az Efo tv. szerinti, az általános szabályokhoz képest kedvezőbb rendelkezések alkalmazására csak meghatározott ágazatokban, meghatározott alanyi kör esetében van lehetőség.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

  • mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára, vagy
  • alkalmi munkára.

Az alább ismertetett fogalmakból kell kiindulni annak eldöntésekor, hogy mi tekinthető az Efo tv. szerinti munkavégzésnek, és fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a meghatározásokat nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével –, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A turisztikai idénymunka, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, amennyiben az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A Kertv. 2. § 8. pontja értelmében kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

Az Efo tv. alkalmazásában idénymunka az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka, vagyis a munkáltató tevékenysége akkor tekinthető idényjellegűnek, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

Alkalmi munkára irányuló jogviszonyt a munkáltató és a munkavállaló határozott időre

  • a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
  • b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
  • c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig

létesíthet.

Alkalmi munka esetén az előzőekben meghatározott időkorlátot azonos munkáltató és munkavállaló vonatkozásában kell érteni. Amennyiben tehát egy munkavállalót párhuzamosan két munkáltató is foglalkoztat alkalmi munkavállalóként, akkor a foglalkoztatás időtartamát nem kell összevonni, vagyis a munkavállaló mindkét munkáltatónál foglalkoztatható egy naptári éven belül legfeljebb kilencven-kilencven napig.

Az előbbieken túl az Efo tv. nem határozza meg az alkalmi munka fogalmát, valamint egyes tevékenységek alkalmi munka keretében történő ellátását nem zárja ki. Éppen ezért az adott eset körülményei alapján szükséges megvizsgálni azt, hogy egy bizonyos munka ellátására alkalmi munka keretében jogszerűen kerül-e sor.

 

Az alkalmi munka speciális esete a filmipari statisztaként történő egyszerűsített foglalkoztatás.

A filmipari statiszta az a természetes személy, aki a 3711 FEOR-számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 ezer forintot.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egy naptári éven belül több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a százhúsz napot nem haladhatja meg.

3. Az alkalmi munkavállalói létszámkeret meghatározása

Alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha pedig a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, akkor működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

  • a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
  • b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
  • c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
  • d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az így meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel a foglalkoztatás maximális időtartamára is, azzal, hogy a tárgyévben fel nem használt létszámkeretet a következő naptári évre nem lehet átvinni.

Az előzőekben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, valamint a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni. Az átlagos statisztikai létszámot a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény mellékletét képező „útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” (a továbbiakban: KSH útmutató) 5. pontja alapján kell meghatározni. A KSH útmutató módosított, kiegészített, egységes szerkezetbe foglalt 2015. január 1-jétől hatályos változata a Központi Statisztikai Hivatal honlapján (www.ksh.hu) érhető el.

Az áltagos statisztikai létszám számítására vonatkozó, az Efo tv. fent idézett rendelkezésének felvezető szövegében említett előírást csak ott kell alkalmazni, ahol maga az Efo tv. ehhez képest speciális rendelkezésnek minősülő szabályt nem állapít meg. Arra az esetre, ha a munkáltatónak nincs az Mt. alapján foglalkoztatott ún. főállású munkavállalója, akkor az Efo tv. – speciális szabályként – az átlagos statisztikai létszámtól eltérő feltételt fogalmaz meg. Amennyiben tehát az áltagos statisztikai létszámban munkavállalók nem szerepelnek, azonban más foglalkoztatottak igen, akkor az a) pontot kell alkalmazni. Egyebekben pedig a b)–d) pont az irányadó a munkáltató által foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számának meghatározásánál. Ez utóbbi esetekben a statisztikai állományi létszámot valamennyi, a KSH közlemény 1.1. pontjában nevesített alkalmazásban állók figyelembevételével kell meghatározni.

Példa

  • Egy építészeti tervezéssel foglalkozó egyszemélyes kft.-nek nincs alkalmazottja, azonban egy pályázaton való részvételhez szüksége van további munkaerőre. Tekintettel arra, hogy a társaságnak nincs az Mt. szerinti munkaviszonyban álló munkavállalója, ezért 1 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztathat.
  • Egy évek óta működő társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat, egy határidős feladat teljesítéséhez azonban további munkavállalókra lenne szüksége. Ebben az esetben a társaságnál egyszerűsített foglalkoztatás keretében 2 fő alkalmazására kerülhet sor.

Szőke Krisztina, az Adó szaklap 2017/7. számában megjelent cikkében további példákkal illusztrálva ír az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevallási kötelezettségekről és a vonatkozó közteherfizetésekről is. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait az Mt. és a 2010. évi LXXV. törvény együttesen szabályozzák. Míg előbbi a foglalkoztatás során alkalmazandó munkajogi szabályokat határozza meg, addig utóbbi elsősorban a foglalkoztatás feltételeiről és az ahhoz kapcsolódó közteherfizetésről rendelkezik.

A bejelentés és közteherfizetés szabályai

A foglalkoztatással járó adminisztrációt csökkenti, hogy a feleknek a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalniuk. A munkaviszony ugyanis – ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal – a hatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Ez azonban azt is jelenti, hogy a munkaviszony bejelentésének elmaradása kizárja az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak alkalmazását is, hiszen bejelentés hiányában ilyen tartalmú munkaviszony nem jöhetett létre. Ebből következik az is, hogy a bejelentés utólag nem pótolható. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén –

  1. az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
  2. ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig

van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája

2015. március 26-27.

A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba.

Előadók:

dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné

További részletek >>

Eltérő szabályok vonatkoznak a foglalkoztatás időtartamára is: alkalmi munka összefüggően legfeljebb 5 naptári napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és évente legfeljebb 90 napra létesíthető, míg idénymunkára évente legfeljebb 120 napra létesíthető munkaviszony azonos felek között. 

A munkáltató munkavállalónként a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén naptári naponta 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint (filmipari statiszták alkalmi foglalkoztatása esetén 3000 forint) közteher megfizetésére köteles. A közteher megfizetésével nem terheli

  1. a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség,
  2. a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján minimálbér vagy – ha részére alapbérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként csak a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni, kivéve a filmipari statisztákat, akiknek a teljes jövedelme mentes a bevallási és adófizetési kötelezettség alól.

További eltérés a hagyományos munkaviszonyhoz képest, hogy alapbérként legalább a minimálbér 85%-a, garantált bérminimumra jogosító munkakörök esetén a garantált bérminimum esetén 87%-a jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme pedig nem haladhatja meg a 12.000 forintot.

A foglalkoztatás szabályai

A teljesség igénye nélkül, az alábbi, fontosabb munkajogi szabályok nem alkalmazandók az egyszerűsített foglalkoztatás estén:

  1. nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (1992. évi Mt. szerinti kirendelésre, kiküldetésre és átirányításra),
  2. vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény,
  3. a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni,
  4. nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének,
  5. nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai,
  6. nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések (például szabadság több részletben történő kiadása, kapcsolódó határidők stb.), ugyanakkor a munkavállaló jogosult szabadságra, és munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani,
  7. nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,
  8. nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása,
  9. nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések,
  10. a munkáltató munkaidőkeret elrendelése nélkül is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
  11. a 2010. évi LXXV. törvény szerinti minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat.

A fentieken túl azonban a munkavállalóra azonos feltételek vonatkoznak, mint a hagyományos munkaviszonyban. Így például a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal azonos mértékű időarányos alapbérre és bérpótlékra jogosult rendkívüli munkavégzés esetén, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásban is meg kell tartani a munkaidő és pihenőidő mértékére vonatkozó szabályokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Négynapos nyári munkahéttel kísérletezik a PwC Magyarország

A PwC Magyarország a könyvvizsgálati üzletágában idén nyáron pilot jelleggel 4 napos munkahetet vezet be. Június elejétől augusztus végéig a vállalat 280 munkatársa csak hétfőtől csütörtökig fog dolgozni. A pilotban az audit tevékenységet folytató csapatok vesznek részt.

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.