Az iparban inkább a munkaidőkeret kiterjesztését választják bértámogatás helyett Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Process Solutions tapasztalati szerint az idegenforgalomban és a nem-élelmiszer kiskereskedelemben aktív cégek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után, a gyárak és termelési üzletágak esetében inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző – derül ki a Zadó Onlinehoz eljuttatott közleményükből.

Varga Judit, a Process Solutions (PS) senior managerének tapasztalatai szerint elsősorban az idegenforgalom és a nem-élelmiszer kiskereskedelem területén dolgozó ügyfelek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után. „Ezekben a szektorokban számos esetben látunk csökkentett munkaidejű alkalmazottakat. A gyárak és termelési üzletágak esetében azonban nem jellemző ez a fajta válságkezelés, itt inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a korábbi általános 6 hónappal szemben immár 2 évre lehet kiterjeszteni a munkaidőkeretet, lehetővé téve a túlórák és lecsúsztatott munkaidők hosszabb távú elszámolását. Ez nagyban jellemző a szezonálisabb tevékenységekre, ahol holtszezonban kevesebb a munka, főszezonban viszont jellemzően túlórára van szükség.”

A PS tapasztalatai alapján a cafetéria rendszert is nagyban érinti a kialakult rendkívüli helyzet. „A skála két végpontját egyaránt tapasztaljuk ügyfeleinknél: van, ahol a juttatások szüneteltetésével vagy felfüggesztésével reagálnak a válságra, ahelyett, hogy a bérekhez hozzányúlnának, de olyan is előfordul, hogy a SZÉP kártya csökkentett közterheit figyelembevéve további felhasználható összegekkel támogatják a munkavállalókat ebben a nehéz helyzetben” – tette hozzá Varga Judit.

A vírushelyzetben hozott intézkedések és a kollégák biztonsága érdekében a PS is áthelyezte kollégái nagy részét otthoni munkavégzésre, ami jelentős IT és HR erőforrásokat kívánt. A PS, mint számviteli vállalat alapvetően fizikai bizonylatokkal dolgozik, és bár számos dokumentumot már digitálisan is fel lehet dolgozni, a bérszámfejtéssel kapcsolatban több olyan irat is van még, amit törvényi előírás vagy egyéb szabályozás szerint eredeti dokumentumként kell megőrizni/kiadni és nem elfogadott a digitalizált változat. Tipikus példa erre a

• táppénzes igazolások elszámolása
• a kilépő dolgozó részére az igazolások kiadása
• a jövedelemigazolás

„Szerencsére csak néhány olyan dokumentum maradt, amit csak ideiglenesen tudunk digitalizálva elfogadni és később szükségünk lesz az eredeti példányra is. Mindez iránymutató a jövőre nézve is, arra vonatkozóan, hogy melyek lehetnek azok a dokumentumok, amiket a jövőben csak elektronikusan szükséges megkapnunk, továbbítanunk az ügyfeleink felé – ezzel is hatékonyabbá téve a folyamatokat” – mondta el Varga Judit.


Kapcsolódó cikkek

2020. március 27.

A koronavírus felforgatta a munkaerőpiacot

A vállalatok fele teljesen beszüntette toborzási tevékenységét, ugyanakkor egyes piaci szegmensekben a korábbi igények növekedésére is találni példát – áll a Trenkwalder Adó Onlinehoz eljuttatott munkaerőpiaci áttekintésében. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző társaság várakozásai szerint a most tapasztalható válság mély, de viszonylag rövid (három-hat hónapos) lefutású lesz.
2020. április 15.

24 hónapos munkaidőkeret: hogyan lehetne mindenkinek jobb?

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése […]