Az ITM nem találta jelét a munkaidőkerettel kapcsolatos tömeges jogsértéseknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 750 ellenőrzött vállalkozásból mindössze egynél talált az október közepén indult rendkívüli munkaügyi célvizsgálat tárgykörébe tartozó szabálytalanságot a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, a munkaidőkeretet leggyakrabban alkalmazó gépipari és feldolgozóipari ágazatokban olyan erős a munkaerő-kereslet, hogy a vállalkozások inkább nem kockáztatják szakképzett dolgozóik elvesztését jogsértő trükközéssel.

A minisztérium csütörtöki közleménye emlékeztet: a kormány a munkahelyek megőrzése érdekében tette lehetővé tavaly a korábbinál szélesebb körben a rugalmasabb foglalkoztatást a vállalkozások számára. Így a 2008-as pénzügyi világválság következményeivel szemben a járványhelyzetben sikerült elejét venni a nagyarányú leépítéseknek. Az eredményes gazdaságvédelmi intézkedéseknek is köszönhetően a rendszerváltás óta nem tapasztalt szintre nőtt a foglalkoztatás, mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon.

A rugalmas magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a folyamatos munkamenet biztosítása érdekében munkaidőkeretben foglalkoztassák dolgozóikat. Az ITM jogi értelmezési tájékoztató közzétételével is megkönnyítette az előírások megfelelő alkalmazását. A foglalkoztatási forma a pihenőidő egyenlőtlen kiadásával segít megvédeni a munkahelyeket, biztosít rendszeres jövedelmet a munkavállalóknak.


Bodó Sándor hangsúlyozta: a kormány a dolgozók oldalán áll, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése, a visszaélések elkerülése érdekében egész évben ellenőrzi a vállalkozásokat. Az őszi rendkívüli célvizsgálat  mindössze egy esetben tárt fel a munkaidőkeret elszámolásával kapcsolatos szabálytalanságot. A hatósági fellépés nyomán az egyetlen mulasztó cég is kifizette munkavállalóinak a jogtalanul levont összegeket.

„Változatlanul arra bátorítjuk a munkavállalókat, hogy az esetleges jogsértéseket feltétlenül jelezzék a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál. Ám az eddigi tapasztalatok a legkevésbé sem igazolják az érintettek tízezreiről szóló baloldali híreszteléseket” – tette hozzá az államtitkár a közlemény szerint.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. április 15.

24 hónapos munkaidőkeret: hogyan lehetne mindenkinek jobb?

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése […]
2020. június 25.

A munkaidőkeret kiegészítő válságkezelő-eszköz is lehet

A veszélyhelyzet közepette módosított, legfeljebb 24 hónap időtartamra elrendelhető munkaidőkeret lehetősége egy olyan jogintézményre irányította rá a figyelmet, amely már eddig is létezett ugyan, de a benne rejlő lehetőségeket csak kevesen ismerik igazán – írja az RSM blogja.
2020. június 16.

Adókönnyítésekről és kétéves munkaidőkeretről döntött az Országgyűlés

Számos, veszélyhelyzetben elfogadott adókönnyítés emelkedett törvényerőre az Országgyűlés keddi ülésnapján, így például egész évben nem kell idegenforgalmi adót és turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. A képviselők elfogadták a kétéves munkaidőkeret intézményét, és jöhetnek a különleges gazdasági övezetek is.