Az itt dolgozó külföldiek közel fele Romániából jött – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt év végén összesen 72,4 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon. Kimagaslóan legtöbben Romániából érkeztek, de számottevő a kínaiak jelenléte is. Az InfoTandem heti infografikája.
A hazánkban dolgozó külföldieket alapvetően két nagy csoport alkotja. Az egyikbe azok az állampolgárok tartoznak, akiknek nem engedélyköteles a foglalkoztatása, csak annak tényét kell bejelenteni. E kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező – azaz zömmel az Európai Unió tagállamaihoz tartozó – állampolgárok esetében jelentkezik. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) becslései szerint közülük 2013. december 31-én 53 ezer főnek volt érvényes bejelentése. A másik nagy csoportba azok sorolandók, akiknél munkavállalási engedély szükséges a foglalkoztatáshoz; ők az év végén 19,4 ezren voltak. Ez így összesen 72,4 ezer külföldi munkavállalónak felel meg. Mindkét csoportnál az év végi állományban 4–5 százalékos növekedés mutatkozott a megelőző esztendő hasonló időpontjához képest.
Állampolgárság szerint vizsgálódva, kimagaslóan legtöbben Romániából érkezve dolgoznak nálunk: az év végén a számuk elérte a 34 ezret. Nagy létszámúként még a 9,1 ezer szlovák és a 6,7 ezer kínai állampolgárságú munkavállaló emelhető ki. E háromból éves viszonylatban az utóbbiak száma bővült a leginkább, 11 százalékkal. A két nagy alcsoport top 5 „küldő” országa közül viszont Koszovó és Vietnám esetében mutatható ki a legnagyobb – 75, illetve 42 százalékos – ugrás.
Az év végi állományoknál az egyéni munkavállalási engedéllyel rendelkezők közül a legtöbben, 6,1 ezren, a kereskedelem területén kaptak munkát; a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén 3,5 ezren, míg az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban 1,9 ezren dolgoztak. (A bejelentési kötelezettekről az NMH ilyen kimutatást nem közöl.)
A december végi helyzet mellett érdemes áttekinteni a 2013-as folyamatokat is. E szerint, tavaly 11 ezer egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki; ez 2 százalékos mérséklődésnek felel meg, de nagyjából a megelőző két év szintjéhez igazodik. Az első érdemi visszaesés e téren az EU-tagság kapcsán következett be, amikor a velünk együtt csatlakozóknál megváltoztak a magyarországi munkavállalás feltételei. Ezen országok állampolgárai mentesültek az engedélykötelezettség alól, s csupán a foglalkoztatás tényét kellett bejelenteni. Így míg 2004-ben még 64,7 ezer engedélyt adtak ki hazánkban, addig egy évre rá már csak 53,3 ezret. További apadást generált, hogy 2008 januárjától több tagállamnál teljesen vagy részben megszűnt az engedélykötelezettség, majd 2009-től az Európai Gazdasági Térség tagországai egységes szabályozás alá kerültek, s az innen érkező külföldi állampolgárok foglalkoztatása csupán bejelentés-kötelessé vált. Ennek nyomán 2009-ben 9,7 ezerre zuhant a kiadott engedélyek száma, majd a következő évtől beállt a 11 ezer körüli szintre. Tavaly a legtöbb engedélyt kínaiak kapták (3,7 ezret). A második és a harmadik helyen a vietnámiak és a koszovóiak végeztek (1,1 ezer, illetve 0,86 ezer fővel); mindháromnál érdemi bővülés történt. Ugyanakkor a korábbi második ukránok – 60 százalékos visszaesést követően – a 2012-es 2,17 ezer helyett mindössze 0,86 ezer engedélyt igényeltek.
Ami a másik nagy csoportot illeti, 2013-ben a munkaadók összesen 7,9 ezer ember foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, ami bő 1 százalékos növekedést jelent (ez nem sok, ám megjegyzendő: 2009 óta – amikor még 18,5 ezret tett ki ez a szám – minden évben visszaesést regisztráltak). Az EU tagállamai közül hat ország állampolgárainál haladta meg a bejelentettek száma a 200 főt. Az érintettek több mint fele, 4,2 ezer fő Romániából érkezett. Érdekesség, hogy a második helyen a britek állnak, 9 százalékos súllyal, megelőzve a 8 százalékot képviselő szlovákokat; egy évvel korábban még a szlovákok voltak a másodikak és a németek a harmadikok (rajtuk kívül a „hatokhoz” a lengyelek és az olaszok tartoznak még).
Mindkét nagy csoportban Közép-Magyarországon foglalkoztatták a legtöbb embert, méghozzá legnagyobb (egyharmados) arányban szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokban. A legjellemzőbb (36–38 százalékos súlyú) korcsoportot a 25–34 évesek alkotják. A végzettséget tekintve már árnyaltabb a kép. Ugyan mindkét körben a legfeljebb 8 általánost végzettek dominálnak, arányuk a munkavállalási engedélyeseknél 41 százalék, a foglalkoztatók által bejelentetteknél pedig 35 százalék, ám utóbbiaknál az egyetemet vagy főiskolát végzettek is 34 százaléknyian voltak tavaly, míg előbbieknél csupán 18 százalékot képviseltek.
