Az Ukrajnából érkezőkre vonatkozó speciális szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben az ideiglenes védelemre jogosult ukránok menedékesként elismerésüket kérik, a menedékesekre vonatkozó szabályok szerint dolgozhatnak Magyarországon.

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával összhangban egyre több, a menekülő ukrán állampolgárok munkavállalását és lakhatását segítő szabályokat, rendeleteket fogadnak el Európa-szerte, így hazánkban is. Az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a menedékesekre, a menekültügyi eljárásra és az Ukrajnából érkezőkre vonatkozó speciális szabályokat tartalmaz. Amennyiben az ideiglenes védelemre jogosult ukránok menedékesként elismerésüket kérik, a menedékesekre vonatkozó szabályok szerint dolgozhatnak Magyarországon.

A Korm. rendelet 1. § b) pontja értelmében Magyarország menedékesként ismeri el az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgárt, akit az Európai Unió Tanácsa ideiglenes védelemre jogosultként elismert.

menedékes foglalkoztatása

Fontos, hogy a menedékeskénti elismerés nem automatikus, azt az elismerést kérőnek kell kérelmeznie az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóságán. A menedékesként elismerését kérőnek bizonyítania kell, hogy megfelel a jogosultsági feltételeknek, amire elsősorban bizonyítékként a személyazonosságot igazoló okmánya használható fel (Korm. rendelet 3. §).

Fontos megjegyezni, hogy a menedékes státusz – ahogy az ideiglenes védelem elnevezésből is látható – csak meghatározott időpontig áll fenn. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 23. § (1) bekezdése szerint ez az időtartam egy év, ami meghosszabbítható, amennyiben az Európai Unió Tanácsa az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés fenntartásáról határoz [Met. 23. § (2) bekezdés]. A menedékes jogállás egyébként nem csak az időtartam lejártát követően, hanem akkor is megszűnik, ha a menedékes letelepedett jogállást szerez, oltalmazottként vagy menekültként ismerik el, hatóság vagy az Európai Unió Tanácsa visszavonja a menedékeskénti elismerést vagy a menedékes magyar állampolgárságot szerez [Met. 25. § (1) bekezdés].

A menedékesként elismert személy Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát vállalni, ha a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter közleményében meghatározott foglalkozások valamelyikében dolgozik, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is [Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés].

Abban az esetben, ha a menedékes nem a meghatározott munkakörökben dolgozik, akkor számára a munkavállalási engedélyt a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 3. § (2)-(7) bekezdésében, valamint 5. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy az engedély kiadása kapcsán – többek között – nem kell figyelembe venni, hogy a foglalkoztató az ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, vagy, hogy a menedékes megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. Ez gyakorlatilag jóval szélesebb körben teszi lehetővé azt, hogy az ukránok munkát vállalhassanak akkor is, ha nem a meghatározott foglalkozásokban dolgoznak.

A menedékes foglalkoztatásának bejelentésére a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 71. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Ennek megfelelően a foglalkoztatónak köteles meggyőződni arról, hogy a menedékes rendelkezik megfelelő, tartózkodásra jogosító okmánnyal, ennek másolatát pedig köteles a foglalkoztatás időtartam alatt megőrizni [Harmtv. 71. § (1) és (2) bekezdés]. A foglalkoztató ezen túlmenően köteles a foglalkoztatás megkezdését bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak az engedély átvételét követő 5 napon belül [Harmtv. 71. § (3) bekezdés]. Fontos, hogy a kötelezettség elmulasztását a hatóság közrendvédelmi bírsággal sújtja, amely alól csak akkor mentesülhet a munkáltató, ha bizonyítja, hogy ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt [Harmtv. 71. § (6) és (7) bekezdés].


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Inkubációs támogatást kapnak a Szakma Sztár Fesztivál budapesti dobogósai

Kiemelkedően szerepeltek a budapesti szakmát tanuló fiatalok az országos szakmai versenyek döntőjén, a Szakma Sztár Fesztiválon. A budapesti szakképző iskolák végzősei 35 érmet szereztek 27 szakmában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tegnap nagyszabású ünnepségen vállalkozásindítási inkubációs támogatással és nagyértékű vásárlási utalvánnyal jutalmazta a budapesti dobogósokat, illetve felkészítő tanáraikat.

2024. május 24.

KSH: nőtt a foglalkoztatottak száma

Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).