Klasszikus ár-bér spirál is jöhet, ha beragadnak a várakozások


A minimálbéremelés és a munkaerőhiány a keresetek januárihoz hasonló kétszámjegyű növekedését váltja ki az egész idei évben, amivel még a magas infláció ellenére is érdemben emelkednek a reálkeresetek, azaz a vásárlóerő, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez – így kommentálták a hétfőn megjelent friss kereseti adatokat elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete 13,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig – elsősorban a 25 év alattiak adómentessége következtében 14,8 százalékkal nőtt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: a várakozásoknak megfelelően bőven kétszámjegyű növekedést mutatott a januári bérdinamika. Míg az adó- és járulékmentességeket – elsősorban a 25 év alattiak új szja-szabályozását – figyelembe véve a nettó bérek közel 15 százalékos növekedést mutatnak, addig a fizetések vásárlóereje, a reálkeresetek mindössze 5,4 százalékkal emelkedtek a rendkívül magas inflációs környezet következtében.

Átlag feletti keresetnövekedést mutatott az építőipar, valamint a szállítás, raktározás területe, ahol már hónapok óta hallani a rendkívüli munkaerőhiányról, és itt okozott komolyabb átrendeződést a minimálbéremelés keltette bértorlódás. Hasonló okok miatt volt majdnem 20 százalékos béremelkedés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.

Az adatok alátámasztják az ING Bank elemzőinek várakozását, hogy a bérrendezések, a minimálbéremelés és a munkaerőhiány miatt az idei évben bőven kétszámjegyű – 15 százalék körüli – bérnövekedés lehetséges. A háború ellenére nem lesz komolyabb törés a bérdinamikában. A további erős bérkiáramlás ellenére azonban a vásárlőerő-növekedés jóval visszafogottabb lesz, hiszen az idei évben az infláció mértéke meghaladhatja a 9 százalékot, így a reálbérek nagyjából 5-6 százalék körüli növekedésével számolnak az ING Bank szakértői.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén a várakozásokkal összhangban lévőnek találta a bérek januári emelkedését és megállapította, hogy a minimálbéremelések hatása jelentősen gyorsítja a pályát. Mint hozzátette, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, továbbá az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkadók. A januártól az emelkedő minimálbér és szakmai bérminimum miatt a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik idén, és az éves átlagbér emelkedése is 13 százalékot elérő lehet.

A béremelések magas üteme tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten beragadnak. Az erősödő alapfolyamatok mellett az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően idén a nettó bérek növekedése érdemben el fog szakadni a bruttóétól és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 8 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet ebben az évben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír és támaszt ad az idei GDP-növekedésnek – fejtette ki a Takarékbank szakértője.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével magyarázta a keresetek dinamikus januári emelkedését. A nettó kereset még a bruttó átlagkeresetnél is nagyobb ütemben emelkedett, amit a 25 éven aluliak szja-mentessége indokol – fűzte hozzá.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy januárban a dinamikus keresetemelkedés révén a magas infláció ellenére is érdemben emelkedett a reálbér. A következő hónapokban a béremelkedés mértéke a januárihoz hasonlóan alakul. Reményét fejezte ki, hogy azoknál a vállalkozásoknál is sor kerül bérfejlesztésre, ahol ez januárban még nem történt meg. Ezt az infláció is indokolja, illetve az adócsökkentések is részben fedezetet teremtenek rá – jegyezte meg.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2020. július 17.

Az élelmiszerek drágultak leginkább – infografika

Júniusban átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerekért viszont csaknem 8 százalékkal kellett többet fizetni. Az InfoTandem infografikája.
2021. december 6.

10-20 százalékos áremelés jöhet az építőanyagoknál

Az építőanyaggyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti termékek, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben.
2022. február 11.

15 éves csúcson az infláció

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál; legutóbb 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek – közölte honlapján a KSH.