Béremeléssel toboroznak a kkv-k – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2018. január 12.
Rovat:

A súlyos szakemberhiány a bérek emelésére ösztönzi a hazai kis- és középvállalkozásokat. A cégek háromnegyede növelné a következő időszakban a fizetéseket. Az InfoTandem infografikája.


Munkaerőhiányra visszavezethető problémával a hazai kis- és középvállalkozások kétharmadának kellett szembesülnie az elmúlt egy évben. Ma már számos területen a jó szakemberek megtalálása és odacsábítása, vagy épp megtartása okozza a legnagyobb fejtörést. Olyannyira, hogy a K&H és a GfK együttműködésében negyedévente, 500 magyarországi székhelyű vállalkozás megkérdezésével készülő kkv bizalmi index felmérés tanúsága szerint jelenleg toronymagasan a munkaerő- és szakemberhiány számít a fő akadálynak a cégek működésében. A 2017 őszi kutatás során a válaszadók 58 százaléka jelölte ezt meg a gátló tényezők között, miközben pénz- és tőkehiányra csupán 27 százalékuk panaszkodott. A gyenge kereslet és az elégtelen kapacitások egyaránt a kkv-k egynegyedénél adnak okot aggodalomra. Ezekhez képest a jogszabályi problémák – a maguk 6 százalékos említési arányával – szinte elhanyagolhatónak tűnnek.

A következő egy év kilátásait firtató kérdésre átlagosan a kkv-k 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy emelni szeretné a létszámot (ez lényegesen magasabb a 2017 elején mértnél). A legeltökéltebbek a kisvállalkozások (azaz a 100–300 millió forintos éves forgalmú szereplők), amelyek közül 42 százalék tervez létszámbővítést. Leépítésektől a vizsgált kör legfeljebb 5 százalékánál kell tartani.

A jó szakemberek elhelyezkedési esélyei tehát kedvezőek, nem mindegy ugyanakkor, milyen szektorban szeretne valaki állást találni. A leginkább fogadó kész ágazat most az ipar, itt minden második vállalkozás erősítené a stábot, szemben például a kereskedelemmel és az agráriummal, ahol csak minden negyedik készül erre. Utóbbi szegmens mellett szólhat viszont a bérszempont: a mezőgazdasági kkv-k szinte egységesen, 88 százalékban azzal kalkulálnak, hogy emelik a béreket a következő időszakban. Meglehet, esetükben e mögött főleg az munkál, hogy legalább megtarthassák a legjobb dolgozóikat.

A béremelési trend azonban nem korlátozódik az agrárterületre, sőt: összességében a kis- és középvállalkozások háromnegyedét jellemzi ez a hozzáállás, átlagosan 9,5 százalékos növelésben gondolkozva. Mindkét adat rekordnak számít a 2004 óta frissített (tíz részindex súlyozott átlagaként kalkulált) bizalmi index történetében.

Az ipar és a szolgáltatások az átlagot hozzák e téren, de a kereskedelemnél is 72 százalékos a bérnöveléssel számolók aránya. Méretszempontból itt a középvállalkozások járnak az élen (a 300 millió és 2 milliárd forint közötti bevételűeket sorolják ide), közülük 86 százalék kész élni ezzel az eszközzel.


Kapcsolódó cikkek:


Lemaradt a munkabér – Érvényes-e a munkaszerződés?
2018. augusztus 16.

Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?

A megszakítás nélküli tevékenység
2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

Merre tovább, szakképzés?
2018. augusztus 14.

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.