Béremeléssel toboroznak a kkv-k – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A súlyos szakemberhiány a bérek emelésére ösztönzi a hazai kis- és középvállalkozásokat. A cégek háromnegyede növelné a következő időszakban a fizetéseket. Az InfoTandem infografikája.


Munkaerőhiányra visszavezethető problémával a hazai kis- és középvállalkozások kétharmadának kellett szembesülnie az elmúlt egy évben. Ma már számos területen a jó szakemberek megtalálása és odacsábítása, vagy épp megtartása okozza a legnagyobb fejtörést. Olyannyira, hogy a K&H és a GfK együttműködésében negyedévente, 500 magyarországi székhelyű vállalkozás megkérdezésével készülő kkv bizalmi index felmérés tanúsága szerint jelenleg toronymagasan a munkaerő- és szakemberhiány számít a fő akadálynak a cégek működésében. A 2017 őszi kutatás során a válaszadók 58 százaléka jelölte ezt meg a gátló tényezők között, miközben pénz- és tőkehiányra csupán 27 százalékuk panaszkodott. A gyenge kereslet és az elégtelen kapacitások egyaránt a kkv-k egynegyedénél adnak okot aggodalomra. Ezekhez képest a jogszabályi problémák – a maguk 6 százalékos említési arányával – szinte elhanyagolhatónak tűnnek.

A következő egy év kilátásait firtató kérdésre átlagosan a kkv-k 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy emelni szeretné a létszámot (ez lényegesen magasabb a 2017 elején mértnél). A legeltökéltebbek a kisvállalkozások (azaz a 100–300 millió forintos éves forgalmú szereplők), amelyek közül 42 százalék tervez létszámbővítést. Leépítésektől a vizsgált kör legfeljebb 5 százalékánál kell tartani.

A jó szakemberek elhelyezkedési esélyei tehát kedvezőek, nem mindegy ugyanakkor, milyen szektorban szeretne valaki állást találni. A leginkább fogadó kész ágazat most az ipar, itt minden második vállalkozás erősítené a stábot, szemben például a kereskedelemmel és az agráriummal, ahol csak minden negyedik készül erre. Utóbbi szegmens mellett szólhat viszont a bérszempont: a mezőgazdasági kkv-k szinte egységesen, 88 százalékban azzal kalkulálnak, hogy emelik a béreket a következő időszakban. Meglehet, esetükben e mögött főleg az munkál, hogy legalább megtarthassák a legjobb dolgozóikat.

A béremelési trend azonban nem korlátozódik az agrárterületre, sőt: összességében a kis- és középvállalkozások háromnegyedét jellemzi ez a hozzáállás, átlagosan 9,5 százalékos növelésben gondolkozva. Mindkét adat rekordnak számít a 2004 óta frissített (tíz részindex súlyozott átlagaként kalkulált) bizalmi index történetében.

Az ipar és a szolgáltatások az átlagot hozzák e téren, de a kereskedelemnél is 72 százalékos a bérnöveléssel számolók aránya. Méretszempontból itt a középvállalkozások járnak az élen (a 300 millió és 2 milliárd forint közötti bevételűeket sorolják ide), közülük 86 százalék kész élni ezzel az eszközzel.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.