Bérfizetés módja az Mt. módosítás tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló munkájáért fizetés jár, a munkabér kifizetése pedig a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonnyal összefüggésben. 2023. január 1-jétől főszabályként átutalással kell teljesíteni a bérfizetést, azonban a felek készpénzes teljesítésben is megállapodhatnak.

A munkabér pontos meghatározását nem tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.). Az egyenlő bánásmód követelménye alkalmazásában azonban elmondható, hogy a munkabér részét képezi a munkavállaló alapbére, valamint minden olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet a dolgozó a munkaviszony alapján közvetve vagy közvetlenül kap [Mt. 12. § (2) bekezdés]. A munkaszerződés kötelező elemeként az Mt. kizárólag a munkavállaló alapbérét határozza meg, de a munkaszerződésben minden további olyan díjazási elemről is lehet rendelkezni, amely a munkabér részét képezi vagy képezheti (pl. bérpótlékok, bónusz, prémium). Meg kell jegyezni, hogy nem minden kifizetés vagy juttatás tekinthető munkabérnek, így például a dolgozónak adott utazási költségtérítés.

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, és ettől sem kollektív szerződés, sem pedig a felek megállapodása nem térhet el. A forinttól eltérő devizában való teljesítésre csak külföldi munkavégzés vagy jogszabály erre vonatkozó rendelkezése esetében kerülhet sor [Mt. 154. § (1) bekezdés].

A munkabér kifizetésének idejével kapcsolatban általános szabály, hogy azt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni [Mt. 157. § (1) bekezdés]. Ettől a szabálytól azonban a felek megállapodása eltérhet, így a munkaszerződésben lehetőség van rendelkezni arról, hogy a munkabér kifizetése az Mt.-ben meghatározott időpontnál előbb vagy később történik. A munkavállaló részére járó munkabért főszabály szerint utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bekezdés]. Ez esetben is megengedi az Mt. az eltérést, a felek rövidebb és hosszabb elszámolási időszakban is megállapodhatnak.

A bérfizetés módját tekintve a 2023. január 1-jével módosult Mt. újítást hozott. A korábbi Mt. úgy fogalmazott, hogy a munkabért készpénzben vagy átutalással kell megfizetni a munkavállaló részére. A hatályos Mt. főszabálynak már az utalásos bérfizetést tekinti és kimondja, hogy a készpénzes fizetésre a felek írásbeli megállapodása esetében kerülhet csak sor [Mt. 158. § (1) bekezdés]. Az Mt. módosításhoz fűzött indokolás szerint a változtatás célja a korszerű és készpénzkímélő eszközök használatának ösztönzése, valamint a munkáltatók szempontjából a hatékonyabb és jobban nyomon követhető bérfizetési megoldás biztosítása volt.

A bérfizetés tekintetében a korábbi részletszabályok nem változtak; a munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak továbbra úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen [Mt. 158. § (2) bekezdés]. A munkáltatóknak figyelniük kell, hogy a munkavállaló fizetése mindenképpen megérkezzen a bérfizetési napon, ebben a körben tehát a tranzakció átfutásának idejét is szem előtt kell tartaniuk. Ha a bér nem érkezik meg a dolgozóhoz időben, akkor késedelmes fizetésről beszélhetünk. Kézpénzes kifizetés esetén, ha a bérfizetés napja heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni a munkabért [Mt. 159. § (2) bekezdés].

A munkabér kifizetése a munkavállalónak költséget nem okozhat, kivéve, ha a dolgozó az utalást a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri [Mt. 158. § (3) bekezdés].

Hirdetés

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadóitól.

Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).