Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi bérre jogosult az adott hónapban a munkavállaló, ismernünk kell a munkaidőre vonatkozó szabályokat.
A munkaidőnek már önmagában a fogalma is számos kérdést vet fel. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 86. § (3) bekezdés b) pontja alapján a lakó- és tartózkodási helyről a munkavégzés helyére történő utazás, valamint az onnan történő visszautazás nem minősül munkaidőnek, ennek okán munkabér sem fizetendő rá. Felmerül azonban a kérdés, hogyan kell számítani azon munkavállalók munkaidejét, akiknek nincs egy szokásos munkavégzési helyük, hanem lakóhelyüktől ügyfélhez, mindig változó helyre utaznak, úgyszintén ügyféltől utaznak haza. Ebben az esetben, akár több órás utazásról kell eldöntenünk, munkaidőnek minősül-e vagy sem. Az előadás bemutatja többek között az e kérdést megválaszoló európai bírósági jogesetet, és a jelenlegi és várható magyar bírósági gyakorlatot.
Bérmozaik 2016 |
|---|
|
Ha eljön, megkapja dr. Kovács Szabolcs: Bérszámfejtés a gyakorlatban című könyvét is. Témáink közül: További részletek >> |
Szintén alapvető fontosságú a munkanap, munkahét fogalmának tisztázása. Főszabály szerint a munkanap egybeesik a naptári nappal, azaz 0 órától 24 óráig tart [Mt. 87. § (1) bek.]. Amennyiben azonban az egyik naptári napról a másik naptári napra átnyúlóan kívánjuk beosztani a munkaidőt, a munkanap már nem jelentheti a naptári napot, tekintettel arra, hogy két egymást követő munkanapon történő munkavégzés között napi pihenőidőt kell biztosítani a munkavállaló számára [Mt. 104. § (1) bek.]. Ilyen esetben az a megoldás, ha a munkáltató a naptári naptól eltérő, egybefüggő huszonnégy órában határozza meg a munkanapot [Mt. 87. § (1) bek.]. Az erre vonatkozó lehetőségek és részletszabályok az előadáson bemutatásra kerülnek.
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
