Bérpótlékok, párhuzamosan

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos olyan eset elképzelhető, amikor egy időszakra a munkavállalót többféle bérpótlék is megilleti. Ám olyan kombinációk is vannak, amikor egyes bérpótlékok kizárják egymást. Az alábbiakban segítünk eligazodni a pótlék-halmozódással járó helyzetekben.

A bérpótlékok mindig valamilyen, az általánostól eltérő munkakörülményre tekintettel járnak a munkavállalónak. Elképzelhető, hogy valaki egyszerre több ilyen különleges körülmény mellett dolgozik. Például, a három-műszakos munkarendben dolgozó benzinkutas éjszaka rendkívüli munkaidőben helyettesíti kollégáját. A szóban forgó műszak éppen munkaszüneti napra esik, ami ráadásul vasárnap is. Vajon hogyan kell neki elszámolni ezt a napot? A beosztása alapján az alapbére és a túlórapótléka mellett az éjszakai, a műszak-, a vasárnapi és a munkaszüneti napi pótlék is szóba jöhetne. Miközben a bérpótlékok egymás mellett, egyszerre (ugyanarra az időszakra) is megillethetik a munkavállalót, ez alól vannak kivételek.

A Munka Törvénykönyve kifejezetten kimondja, hogy az éjszakai pótlék az este tíz és reggel hat közötti időszakban, egy órát meghaladóan végzett munka esetén jár, kivéve, ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult. Ha ugyanis a műszakpótlék jogosultsági feltételei is fennállnak, akkor csak ez jár a munkavállalónak, az éjszakai pótlék nem. A két pótlék funkciója hasonló (az általános nappali munkavégzéstől eltérő, illetve a rendszeresen változó beosztást honorálja), ám míg az éjszakai pótlék mértéke 15%, a műszakpótléké magasabb, 30%. Így a két pótlék „találkozása” esetén csak a magasabb mértékű jár.

Hasonló a helyzet a vasárnapi és a munkaszüneti napi pótlékkal. Előfordulhat, hogy egy munkaszüneti nap vasárnapra esik. A törvény szerint, a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében. Ennek az az oka, hogy a munkaszüneti napra szigorúbb szabályok vonatkoznak, e napra kevesebb esetben lehet beosztani a munkavállalót, mint vasárnapra. Ezt az elvet kell követni a díjazásnál is: ilyenkor nem az 50%-os mértékű vasárnapi pótlék jár, hanem a 100%-os munkaszüneti napi pótlék, és nem is a kettő együtt.

Érdekes esete a párhuzamosan járó pótlékok tilalmának a készenlét és az ügyelet. A Munka Törvénykönyve alapján, készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. Ha viszont akár készenlét, akár ügyelet alatt tényleges munkavégzésre kerül sor, az rendkívüli (beosztástól eltérő) munkaidőnek minősül, amelyre az alapbéren felül biztosan jár a rendkívüli munkaidő pótléka és minden további bérpótlék is, ha annak jogosultsági feltételei fennállnak. Például, akit két órára az éjszakai időszakban hívnak be a készenlétről dolgozni, az erre a két órára az alapbérét, a túlórapótlékot és a 15% éjszakai pótlékot is megkapja. Biztosan nem jár azonban a tényleges munkavégzés idejére maga a készenléti (illetve az ügyeleti) pótlék. Ezek ugyanis fogalmilag csak a munkaidőn kívüli rendelkezésre állás munkavégzéssel nem töltött idejére járnak. E két pótlék tehát biztosan nem halmozódik egyetlen másik bérpótlékkal sem, sőt ezek mellett az alapbér sem jár.

A törvény szerinti kötelező bérpótlékok halmozódásának eseteit az alábbi táblázat összegzi.

	Éjszakai pótlék	Műszakpótlék	Vasárnapi pótlék	Munkaszüneti napi pótlék	Készenléti pótlék	Ügyeleti pótlék	Túlórapótlék
Éjszakai pótlék		X			X	X	
Műszakpótlék	X				X	X	
Vasárnapi pótlék				X	X	X	
Munkaszüneti napi pótlék			X		X	X	
Készenléti pótlék	X	X	X	X		X	X
Ügyeleti pótlék	X	X	X	X	X		X
Túlóra pótlék					X	X

Fontos még kiemelni, hogy pótlékot nem pótlékolunk. Azaz, ha egy adott időszakra a munkavállalót többféle jogcímen is megilleti bérpótlék, akkor mindegyiket külön-külön, az alapbérre vetítve kell kiszámítani. Nem kell például az éjszakai túlóra esetén az éjszakai pótlékot a túlórapótlékkal növelt alapbérre számítani. Kivételt képez ez alól, ha a felek megállapodtak valamely bérpótlék alapbéresítésében. Gyakorlatilag ilyenkor ugyanis az adott bérpótlék átlagos összegével már megemelt alapbérre rakódnak az alapbérbe nem beépített további pótlékok. Biztosan ilyen lesz a rendkívüli munkavégzés pótléka, ez ugyanis nem alapbéresíthető.

A bérpótlékokra vonatkozó szabályokat érdemes alaposan ismerni, hiszen a munkavállaló keresetének jelentős részét tehetik ki. Munkavállalói szempontból fontos, hogy a munkabér iránti követelések három évig nem évülnek el. Így ha valaki hibát talál a munkáltató eddig követett elszámolási gyakorlatában, akkor akár három évre visszamenőleg kérheti annak korrekcióját, és az elmaradt munkabére megtérítését.

---