Bérszámfejtési kisokos: a kiléptetés menete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi a munkabér kifizetésének, illetve a kiléptetéskor szükséges igazolások átadásának határideje? Mindez kiderül az RSM DTM blogbejegyzéséből.


Jelen bejegyzésünkben összefoglaltuk, hogy milyen eljárás alkalmazandó akkor, amikor a munkaviszony megszüntetésére kerül sor.

Korábban már írtam arról, hogy milyen jogok és kötelezettségek fakadnak új munkaviszony létesítése kapcsán, valamint azt is megosztottam önökkel, hogy a munkaszerződésnek milyen formai és tartalmi elemekkel kell rendelkeznie. Arról azonban még nem esett szó, hogy milyen eljárás alkalmazandó akkor, amikor a munkaviszony megszüntetésére kerül sor. A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállalónak – az Mt. rendelkezései alapján – az előírt rendben át kell adnia a munkakörét, és köteles elszámolni a munkáltatóval. Ekképp vissza kell adnia azokat a a munkáltatója tulajdonát képző eszközöket, vagy felszereléseket, amelyeket a munkája során használt.

Határidők

Talán az egyik legégetőbb kérdés mind a munkáltató, mind a már ex munkavállaló részéről, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén meddig kell (legkésőbb) kifizetni a munkabért és az egyéni járandóságokat, illetve meddig kell megkapnia a munkavállalónak a munkaviszony megszüntetéséről szóló igazolásokat.

Amennyiben a munkaviszony felmondással szűnik meg, ebben az esetben a munkabér és egyéb járandóságok kifizetésének határideje az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanap. Az igazolások átadása is ezen a napon esedékes.

Amennyiben a munkaviszony közös megegyezéssel, vagy azonnali hatályú felmondással szűnik meg, a munkabér és egyéb járandóságok kifizetésének, valamint a kiléptetési papírok átadásának határideje a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanap. A papírokat vagy személyesen kell átadni, vagy tértivevénnyel postai úton kell eljuttatni a volt munkavállaló részére.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a határidők a legkésőbbi időpontot jelölik, a kötelezettségek teljesítésére korábban is lehetősége van a munkáltatónak. A kifizetéseken túl a munkáltató bizonyos dokumentumok kiállítására is kötelezett.

 

 

Munkáltatói igazolások

A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére az alábbi igazolásokat kell kiadni:

  • igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (TB kiskönyv)
  • munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor (rá kell vezetni az esetleges tartozásokat is.)
  • igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához (jogszabályban előírt tartalommal)
  • adó adatlap (Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltató a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles kiadni a részére az adóévben a munkavállaló számára kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot, beleértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is.)
  • igazolás a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól (a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről)
  • a munkabérből levont járulékokról szóló igazolás
  • jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához

Amennyiben a munkavállaló szeretne írásos igazolást kérni a munkája értékeléséről, akkor arra a munkaviszony megszüntetésekor, kérheti, hogy a Munkáltató részére Működési bizonyítványt állítson ki. Az értékelésben foglalt megállapításokért a munkáltató felelősséggel tartozik.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejlesztési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.