Bértárgyalás: a munkavállalók továbbra is 10 százalékos emelésért küzdenek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Távol álltak a megállapodástól, hiszen a munkaadók a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak reális esélyt arra, hogy január 1-től bért emeljenek.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követően Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: fontos és nehéz lesz a mostani bértárgyalás sorozat, ezt bizonyítja, hogy az ülésen jelen volt Palkovics László, az innovációs és technológiai miniszter is, aki egyúttal jelezte, hogy a többi egyeztetésen is részt fog venni.

A munkaadók halasztást kérnek

A munkaadói álláspontról közölte, a vállalatokkal és a tagszervezetekkel konzultálva úgy vélik, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem célszerű a minimálbért és a garantált bérminimumot január 1-től emelni. Inkább azt javasolják, hogy a tárgyalásokat halasszák későbbi időpontra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból, ugyanis jelen pillanatban nem látnak reális lehetőséget a minimálbér emelésére január 1-től.

Felidézte, hogy a 2020-ra kötött bérmegállapodás – amelynek értelmében 8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés valósult meg – azon alapult, hogy az infláció, a termelékenység és a munkáltatóijárulék-csökkentés alapozza meg a béremelést forrás oldalról. Ehhez képest az idei gazdasági adatok azt mutatják, hogy ennek a 8 százalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó és 3 százalékos az infláció, a termelékenységi mutató viszont 5 százalékponttal esett.

Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók nulla forrásból valósítottak meg 8 százalékos béremelést – mondta az MGYOSZ alelnöke, aki szerint ezért javasolták, hogy a jövőre vonatkozó bérekről, ha van rá lehetőség, akkor ne most, hanem a 2021-es gazdasági folyamatok megismerését követően döntsenek.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a munkavállalói oldal képviselőjeként az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt években mért átlagkereset-növekedést és az infláció mértékét figyelembe véve 10 százalék körüli béremelésre tettek javaslatot.

Ugyanakkor közölte, a munkaadói oldal számára jelezték, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt készek a kompromisszumra.

Hol állnak a bérek a régióban?

A tárgyaláson szakszervezeti oldalról felmerült, hogy Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a szomszédos – Visegrádi 4-ek, Románia – országokhoz képest, így a béremelésnél majd törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére.

Rolek Ferenc erre reagálva elmondta, Magyarország nincs lemaradva a szomszédos államokhoz képest. Úgy vélte, vásárlóerő paritáson nézve és a GDP-vel arányosan, az Eurostat számok azt mutatják, hogy nagyjából átlagos szinten van az ország a régióban. A helyzet tisztázása érdekében arra kérte Palkovics László minisztert, hogy a nemzetközi összehasonlító statisztika alapján a kormányzati oldal mérje fel, hogy Magyarország pontosan hol áll.

A bértárgyalások két hét múlva folytatódnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

2024. április 12.

Az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt februárban

2024 februárjában az ipari termelés 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).