Webáruházak, exportra termelők készüljetek! – a NAV online számla 3.0 nem ismer határokat

Ismét jelentős változások várnak a magyar adóalanyokra, a 2021-től érvényes NAV online számla rendszert érintő változások kiterjesztik a számlajelentési kötelezettséget szinte az összes magyar társaság összes ügyletére.

Mely értékesítések válnak így NAV online számla jelentés kötelezetté?

Közösségen belüli értékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák.

EU-n kívüli, harmadik országba irányuló export értékesítésről és szolgáltatásról kiállított számlák.

Magánszemélyek felé kiállított számlák.

Mi változik pontosan a NAV online számla jelentés kapcsán?

1. EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek értékesítései

A kizárólag EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek ügyletei is bekerülnek a NAV látószögébe, sőt, a NAV az ilyen értékesítésekről kiállított számlák összes adatát látni fogja. Az adóhivatal jelenleg ezekről az értékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról áfabevallással egyidejűleg kötelező EU-s összesítő nyilatkozatból (A60) kap részletesebb információt, összevontan a vevők Közösségi adószáma szerint csoportosítva. Ehhez képest januártól az adóhivatal számlák szintjén fogja látni a Közösségen belüli értékesítéseket.

Ez jelentősen megnövelheti az adóhivatali kockázatelemzési módszertan hatékonyságát, mivel a Közösségen belüli ügyleteknél a számlán szereplő összes adatra és a Közösségi vevő adószámára teljes rálátása lesz így a hivatalnak.

Így például még azt is láthatja a NAV, hogy a számlán hány db vagy kg terméket értékesítünk Közösségen belülre (vajon a kapcsolódó kiszállítási igazoláson is ugyanez fog-e szerepelni),és az értékesített termékek ára vevőnként miként alakul.

2. EU-n kívüli export értékesítések

Az export értékesítések tekintetében az adóhivatal eddig csak akkor tudta elemezni egy társaság export ügyleteit, ha utólagosan bekérte az áfaanalitikát és/vagy a számlákat, valamint az ezekhez hozzá tartozó vámdokumentációt. Januártól azonban azonnal látni fogja ezeket a tranzakciókat és a termékértékesítések kapcsán könnyedén összevetheti a vámhatóság rendszerében szereplő ugyanazon társasághoz tartozó kiviteli vámáru nyilatkozatokkal. Feltételezzük, hogy erre a lehetőségre gondolt már az adóhivatal is.

3. Magánszemélyek felé történő értékesítések

A magánszemélyek felé történő értékesítések esetén a számlán fel kell ugyan tüntetni a magánszemély vevő nevét és címét, de erről a számláról ugyanezekkel a személyes adatokkal az online számla rendszerben nem lehet majd adatot szolgáltatni. Ez azért van így, mert a személyiségi jogok védelme (GDPR- szabályok) miatt ezek az információk nem kerülhetnek be az adóhivatalhoz. Viszont, ha januártól magánszemély vásárlásunk során elkéri az értékesítő a nevünket és címünket, tudjunk róla, hogy valószínűleg az új szabályozás miatt kéri ezt tőlünk.

Milyen többletinformációhoz juthat a NAV az újabb adattartalommal?

Az exportra, EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek és a magánszemélyek felé megvalósult értékesítések adatainak online számla kötelezetté tételével az adóhivatal elemzési és ellenőrzési képességei tovább növekednek:

  • Számla szintű rálátása és információja lesz a hivatalnak egy újabb tranzakciókörre, így akár már a számla kiállítás pillanatában lefuttatott kockázat elemzés során feltárhat olyan számlázási problémákat, melyeket jelenleg csak egy adóhivatali megkeresés estén utólag tud megtenni.
  • 2021. januártól egy magyar adóalany összes kiálított számlája fog befutni a NAV-hoz, melynek alapján a hivatalnak azonnali információja lesz az adóalany forgalmát, bevételét illetően.
  • Mivel jövő évtől az adóhivatal látni fogja a társaság összes kimenő tranzakcióját és a belföldi beszerzéseit is, így az adminisztrációs terhek könnyítése érdekében elkészíti a társaságok áfa bevallási tervezetét. Csak az import és a Közösségen belüli termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétele marad ki a NAV látószögéből. Akinek utóbbi tranzakciói is vannak, annak az áfabevallási tervezetet különösen kell figyelnie, esetében az minden bizonnyal kiegészítésre szorul majd.

A bejegyzés szerzője Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság

2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP
2021. január 22.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP

Az 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg adózási rendszerüket.

MKOE: Felesleges adminisztrációt okoz az 1 százalékos iparűzési adó
2021. január 22.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) közleménye szerint a szervezet még 2020 december végén kérte meg a Pénzügyminisztérium illetékeseit és az önkormányzati adóhatóságokat, hogy fordítsák meg az 1 százalékos iparűzési adó bejelentgetési logikáját.