Webáruházak, exportra termelők készüljetek! – a NAV online számla 3.0 nem ismer határokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét jelentős változások várnak a magyar adóalanyokra, a 2021-től érvényes NAV online számla rendszert érintő változások kiterjesztik a számlajelentési kötelezettséget szinte az összes magyar társaság összes ügyletére.

Mely értékesítések válnak így NAV online számla jelentés kötelezetté?

Közösségen belüli értékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák.

EU-n kívüli, harmadik országba irányuló export értékesítésről és szolgáltatásról kiállított számlák.

Magánszemélyek felé kiállított számlák.

Mi változik pontosan a NAV online számla jelentés kapcsán?

1. EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek értékesítései

A kizárólag EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek ügyletei is bekerülnek a NAV látószögébe, sőt, a NAV az ilyen értékesítésekről kiállított számlák összes adatát látni fogja. Az adóhivatal jelenleg ezekről az értékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról áfabevallással egyidejűleg kötelező EU-s összesítő nyilatkozatból (A60) kap részletesebb információt, összevontan a vevők Közösségi adószáma szerint csoportosítva. Ehhez képest januártól az adóhivatal számlák szintjén fogja látni a Közösségen belüli értékesítéseket.

Ez jelentősen megnövelheti az adóhivatali kockázatelemzési módszertan hatékonyságát, mivel a Közösségen belüli ügyleteknél a számlán szereplő összes adatra és a Közösségi vevő adószámára teljes rálátása lesz így a hivatalnak.

Így például még azt is láthatja a NAV, hogy a számlán hány db vagy kg terméket értékesítünk Közösségen belülre (vajon a kapcsolódó kiszállítási igazoláson is ugyanez fog-e szerepelni),és az értékesített termékek ára vevőnként miként alakul.

2. EU-n kívüli export értékesítések

Az export értékesítések tekintetében az adóhivatal eddig csak akkor tudta elemezni egy társaság export ügyleteit, ha utólagosan bekérte az áfaanalitikát és/vagy a számlákat, valamint az ezekhez hozzá tartozó vámdokumentációt. Januártól azonban azonnal látni fogja ezeket a tranzakciókat és a termékértékesítések kapcsán könnyedén összevetheti a vámhatóság rendszerében szereplő ugyanazon társasághoz tartozó kiviteli vámáru nyilatkozatokkal. Feltételezzük, hogy erre a lehetőségre gondolt már az adóhivatal is.

3. Magánszemélyek felé történő értékesítések

A magánszemélyek felé történő értékesítések esetén a számlán fel kell ugyan tüntetni a magánszemély vevő nevét és címét, de erről a számláról ugyanezekkel a személyes adatokkal az online számla rendszerben nem lehet majd adatot szolgáltatni. Ez azért van így, mert a személyiségi jogok védelme (GDPR- szabályok) miatt ezek az információk nem kerülhetnek be az adóhivatalhoz. Viszont, ha januártól magánszemély vásárlásunk során elkéri az értékesítő a nevünket és címünket, tudjunk róla, hogy valószínűleg az új szabályozás miatt kéri ezt tőlünk.

Milyen többletinformációhoz juthat a NAV az újabb adattartalommal?

Az exportra, EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek és a magánszemélyek felé megvalósult értékesítések adatainak online számla kötelezetté tételével az adóhivatal elemzési és ellenőrzési képességei tovább növekednek:

  • Számla szintű rálátása és információja lesz a hivatalnak egy újabb tranzakciókörre, így akár már a számla kiállítás pillanatában lefuttatott kockázat elemzés során feltárhat olyan számlázási problémákat, melyeket jelenleg csak egy adóhivatali megkeresés estén utólag tud megtenni.
  • 2021. januártól egy magyar adóalany összes kiálított számlája fog befutni a NAV-hoz, melynek alapján a hivatalnak azonnali információja lesz az adóalany forgalmát, bevételét illetően.
  • Mivel jövő évtől az adóhivatal látni fogja a társaság összes kimenő tranzakcióját és a belföldi beszerzéseit is, így az adminisztrációs terhek könnyítése érdekében elkészíti a társaságok áfa bevallási tervezetét. Csak az import és a Közösségen belüli termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétele marad ki a NAV látószögéből. Akinek utóbbi tranzakciói is vannak, annak az áfabevallási tervezetet különösen kell figyelnie, esetében az minden bizonnyal kiegészítésre szorul majd.

A bejegyzés szerzője Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 14.

Niveus: nem tehetők áfamentessé az alapvető élelmiszerek

Egyes élelmiszerek árát befagyasztotta a kormány, ennek kapcsán merült fel kritikaként, hogy miért nem az áfát csökkentették az árrögzítés helyett. A jelenlegi EU-s szabályok alapján erre korlátozott lehetőségük lenne. A csirke- és sertéshús, a tej már most is 5%-os áfakulcs alá esik, amit sem eltörölni, sem tovább csökkenteni nem lehet. Az olaj, a liszt és a cukor áfája viszont minden további nélkül csökkenthető lenne. A magyar kormány áfacsökkentési lehetőségeit járta körül a Niveus Consulting Group.

2022. január 14.

Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (3. rész)

A középkorban az asztronómia, mint a hét szabad művészet része, magában foglalta a csillagászattal és a csillagjóslással kapcsolatos ismereteket is. Dante az Isteni színjátékban igen széleskörűen használja ezeket, sokszor egészen meglepő kijelentéseket tesz. A megállapításai egyes esetekben kimerítik az eretnekség akkori kritériumait, ezért a megfogalmazásai gyakran mutatják óvatosságát.

2022. január 13.

Transzferár-ellenőrzések napjainkban – 2. rész

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.