Webáruházak, exportra termelők készüljetek! – a NAV online számla 3.0 nem ismer határokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét jelentős változások várnak a magyar adóalanyokra, a 2021-től érvényes NAV online számla rendszert érintő változások kiterjesztik a számlajelentési kötelezettséget szinte az összes magyar társaság összes ügyletére.

Mely értékesítések válnak így NAV online számla jelentés kötelezetté?

Közösségen belüli értékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák.

EU-n kívüli, harmadik országba irányuló export értékesítésről és szolgáltatásról kiállított számlák.

Magánszemélyek felé kiállított számlák.

Mi változik pontosan a NAV online számla jelentés kapcsán?

1. EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek értékesítései

A kizárólag EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek ügyletei is bekerülnek a NAV látószögébe, sőt, a NAV az ilyen értékesítésekről kiállított számlák összes adatát látni fogja. Az adóhivatal jelenleg ezekről az értékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról áfabevallással egyidejűleg kötelező EU-s összesítő nyilatkozatból (A60) kap részletesebb információt, összevontan a vevők Közösségi adószáma szerint csoportosítva. Ehhez képest januártól az adóhivatal számlák szintjén fogja látni a Közösségen belüli értékesítéseket.

Ez jelentősen megnövelheti az adóhivatali kockázatelemzési módszertan hatékonyságát, mivel a Közösségen belüli ügyleteknél a számlán szereplő összes adatra és a Közösségi vevő adószámára teljes rálátása lesz így a hivatalnak.

Így például még azt is láthatja a NAV, hogy a számlán hány db vagy kg terméket értékesítünk Közösségen belülre (vajon a kapcsolódó kiszállítási igazoláson is ugyanez fog-e szerepelni),és az értékesített termékek ára vevőnként miként alakul.

2. EU-n kívüli export értékesítések

Az export értékesítések tekintetében az adóhivatal eddig csak akkor tudta elemezni egy társaság export ügyleteit, ha utólagosan bekérte az áfaanalitikát és/vagy a számlákat, valamint az ezekhez hozzá tartozó vámdokumentációt. Januártól azonban azonnal látni fogja ezeket a tranzakciókat és a termékértékesítések kapcsán könnyedén összevetheti a vámhatóság rendszerében szereplő ugyanazon társasághoz tartozó kiviteli vámáru nyilatkozatokkal. Feltételezzük, hogy erre a lehetőségre gondolt már az adóhivatal is.

3. Magánszemélyek felé történő értékesítések

A magánszemélyek felé történő értékesítések esetén a számlán fel kell ugyan tüntetni a magánszemély vevő nevét és címét, de erről a számláról ugyanezekkel a személyes adatokkal az online számla rendszerben nem lehet majd adatot szolgáltatni. Ez azért van így, mert a személyiségi jogok védelme (GDPR- szabályok) miatt ezek az információk nem kerülhetnek be az adóhivatalhoz. Viszont, ha januártól magánszemély vásárlásunk során elkéri az értékesítő a nevünket és címünket, tudjunk róla, hogy valószínűleg az új szabályozás miatt kéri ezt tőlünk.

Milyen többletinformációhoz juthat a NAV az újabb adattartalommal?

Az exportra, EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek és a magánszemélyek felé megvalósult értékesítések adatainak online számla kötelezetté tételével az adóhivatal elemzési és ellenőrzési képességei tovább növekednek:

  • Számla szintű rálátása és információja lesz a hivatalnak egy újabb tranzakciókörre, így akár már a számla kiállítás pillanatában lefuttatott kockázat elemzés során feltárhat olyan számlázási problémákat, melyeket jelenleg csak egy adóhivatali megkeresés estén utólag tud megtenni.
  • 2021. januártól egy magyar adóalany összes kiálított számlája fog befutni a NAV-hoz, melynek alapján a hivatalnak azonnali információja lesz az adóalany forgalmát, bevételét illetően.
  • Mivel jövő évtől az adóhivatal látni fogja a társaság összes kimenő tranzakcióját és a belföldi beszerzéseit is, így az adminisztrációs terhek könnyítése érdekében elkészíti a társaságok áfa bevallási tervezetét. Csak az import és a Közösségen belüli termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétele marad ki a NAV látószögéből. Akinek utóbbi tranzakciói is vannak, annak az áfabevallási tervezetet különösen kell figyelnie, esetében az minden bizonnyal kiegészítésre szorul majd.

A bejegyzés szerzője Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.