Borsik: beláthatatlanok az új Mt következményei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A július elsejétől hatályos új Munka törvénykönyve (Mt.) átrendezi a munka világát Magyarországon, óriási változást jelent a munkajogi döntésekben is, ennek következményei pedig beláthatatlanok – mondta az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.


A szervezet fórumsorozatának kecskeméti állomásán Borsik János elmondta: új munkahelyeket csak javuló és kiszámítható gazdasági környezet képes teremteni, amit nem lehet jogszabályokkal és „ráolvasással” helyettesíteni. „Alaptalan kijelentés, hogy 2020-ra megvalósul hazánkban a teljes foglalkoztatottság” – vélte.

Az új Munka törvénykönyve egyaránt kedvez a kormánynak és a munkáltatóknak, ám hátrányos a munkavállalóknak, hiszen növeli kiszolgáltatottságukat – mondta a szakszervezeti vezető. Példaként rámutatott: a július elsejétől hatályos rendelkezések csökkentik a kereseteket, túlzottan tág teret engednek a polgári jog érvényesítésére és „rontják a szakszervezetek működési feltételeit”.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez

A CompLex Kiadó munkajogi kiadványai:

Borsik János elmondása szerint Magyarországon tavaly és az idén mintegy 4-4 százalékkal csökkentek a reálbérek. Emellett stagnál a munkanélküliség, nő az infláció és csökken a nyugdíjak vásárlóértéke.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke emlékeztetett: saját vállalása alapján idén június 30-ig ki kellett volna kidolgoznia a kabinetnek a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét, ami egyelőre nem történt meg.

(Forrás: MTI)

Októbertől megújul a Lex HR!

Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon!

Lapozzon bele >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.