Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkajog liberalizálása, a július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat – jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke kedden Szegeden.
Az új törvény egyebek között a műszakpótlékokra vonatkozó szabályok átalakításával az elmúlt húsz évhez képest példátlan módon intézményesen csökkenti a kereseteket – mondta az érdekképviseleti vezető.
Borsik János szerint az új jogszabállyal a kormány a munkaszerződéseket elkezdte a két egyenrangú fél megállapodásán nyugvó polgári jog felé tereli, annak ellenére, hogy a munkaadók és a foglalkoztatottak közötti egyensúly koránt sincs meg.
A nyártól hatályba lépő jogszabály több helyütt is a munkaadó és a munkavállaló között létrejövő külön megállapodással lehetőséget teremt a törvény rögzítette keretektől történő eltérésre, akár a foglalkoztatott számára kedvezőtlen irányba is – közölte az elnök. Borsik János szerint a munkaadók nyomásgyakorlással ki is kényszeríthetik ezeket a megállapodásokat az állásukat féltő dolgozóktól. Példaként a szabadságok kiadását említette: az új jogszabály ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy az életkor növekedésével járó pótszabadságról „lemondjon” a munkavállaló.
(Forrás: MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
