Brexit: 2019-re vége a szabad munkavállalásnak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból – mondta csütörtökön Brandon Lewis, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára. Amber Rudd belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy Nagy-Britannia a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is várja a „legtehetségesebb” munkavállalókat.

Lewis a BBC rádió közéleti és hírműsorokat sugárzó 4-es csatornáján elhangzott interjúban kijelentette: 2019 márciusában, a brit EU-tagság megszűnésének valószínű időpontjában már hatályban lesz az új brit bevándorlási szabályozás. 

A belügyi államtitkár ennek részleteiről nem szólt, csak annyit mondott, hogy a konzervatív párti brit kormány még az idén közzétesz egy „fehér könyvet” az új szabályrendszer főbb pontjairól, és a bevándorlási törvénytervezet 2018-ban kerül a parlament elé.

Hozzátette: a szabad munkaerőmozgás is az Európai Unió négy alapvető szabadságjogának egyike – a javak, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásával együtt -, és ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, ezeket az alapelveket „nyilvánvalóan” nem fogja jelenlegi formájukban érvényesíteni.

Lewis közvetlen főnöke, Amber Rudd belügyminiszter ugyanakkor a Financial Times csütörtöki számában megjelent írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az ajtók, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.

A belügyminiszter a londoni gazdasági napilapnak írt cikkében hangsúlyozza: az elmúlt egy évben meghallgatta a brit üzleti szektor vezetőinek véleményét arról, hogy milyen nagyra becsülik a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-állampolgárok, munkáját, szakképzettségét és ötleteit. „A kormány odafigyel, és osztja az üzleti vezetők azon szándékát, hogy továbbra is szívesen fogadjuk mindazokat, akik hozzájárultak az Egyesült Királyság jólétének megteremtéséhez” – írta csütörtöki cikkében Amber Rudd.

 

A brit belügyminiszter közölte ugyanakkor: a brit kormánynak a lehető legpontosabb képet kell kapnia arról, hogy a brit gazdaságban milyen mértékű a külföldi EU-polgárok munkaerejének használata. Ezért a kormány felkéri a belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezetet (Migration Advisory Committee, MAC) egy átfogó felmérés elkészítésére arról, hogy az EU-munkavállalók bevándorlása miképp hat az angol, a walesi, a skót és az észak-írországi gazdaságra, milyen a külföldi uniós alkalmazottak aránya a teljes foglakoztatotti állományon belül az egyes szektorokban, és milyen mértékben szorul rá a brit gazdaság az idénymunkásokra.

Ez utóbbi kérdésről a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke már szolgált számszerű információval. Meurig Raymond az NFU nemrégiben tartott éves kongresszusán kijelentette: a brit agrárszektornak jelenleg 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrohadni a termés”.

A brit statisztikai hivatal (ONS) néhány napja közzétett visszatekintő becslése szerint az évtized közepén 1,3 millió közép- és kelet-európai EU-állampolgár tartózkodott életvitelszerűen Nagy-Britanniában, és közülük a magyarok foglalkoztatottsági rátája volt a legmagasabb.

Az ONS számításai alapján a vizsgált 2013-2015-ös időszakban a Nagy-Britanniában élő magyarok átlagos száma 79 101 volt, foglalkoztatottsági rátájuk pedig meghaladta a 84 százalékot.

---