Brexit: több ezer banki állás áttelepítése várható


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit kormány várakozása szerint több ezer pénzügyi szolgáltatási állás áttelepítése várható Londonból más európai pénzügyi központokba a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jövő márciusi időpontjáig.

John Glen, a londoni City pénzügyi központjáért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza európai uniós pénzügyi kérdésekért felelős albizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a kormány egyetért a Bank of England – a brit jegybank – azon becslésével, amely szerint a Brexit időpontjáig ötezer befektetési banki és egyéb szolgáltatási állást telepíthetnek át a kontinensre a Cityben honos pénzügyi vállalatok.

Glen hozzátette ugyanakkor, hogy nem tapasztalható „nagy cégek részéről nagyszabású mozgás” a kontinentális EU-gazdaságok nagyvárosai felé.

Az államtitkár szerint a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a City a jövőben is jelentős globális pénzügyi központ maradjon.

A legújabb globális befektetői felmérés szerint azonban a piaci szereplők a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központjának immár New Yorkot tartják, London, amely hosszú évekig vezette a ranglistát, a második helyre került.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group összetett kritériumrendszer alapján félévente összeállított ranglistájának (Global Financial Centres Index, GFCI) őszi kiadásában London 786, New York 788 pontot kapott a megszerezhető ezer pontból.

A márciusban összeállított, előző globális ranglistán az akkor még első helyezett London 794, New York 793 pontot szerzett.

A Z/Yen szakértői az új, őszi rangsorhoz fűzött elemzésükben hangsúlyozták, hogy a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanságok miatt a befektetői felmérés Londonban dolgozó résztvevői kevésbé bizakodó véleményeket hangoztattak London pénzügyi központként betöltött jövőbeni szerepéről, mint a másutt dolgozó válaszadók az ő városuk pénzügyi szolgáltatási szerepének jövőjéről. A ház szerint általában ennek a fordítottja szokott érvényesülni, vagyis a megkérdezett piaci szereplők rendszerint derűlátóbban ítélik meg saját tevékenységi bázisuk helyzetét, mint más pénzügyi központokét.

Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég, amely havonta méri a City pénzügyi szolgáltatási cégeinek Brexit-hangulatát, szeptemberről összeállított új felmérésben (Financial Services Brexit Tracker) kimutatta, hogy az általa kérdezett 222 londoni pénzügyi szolgáltatási vállalat 35 százaléka – a vizsgálati mintán belül összesen 77 cég – foglalkozik az elköltözés, illetve egyes tevékenységi körök és/vagy munkahelyek áttelepítésének gondolatával.

Az EY szerint az ilyen terveken dolgozó citybeli pénzügyi cégek aránya 5 százalékponttal emelkedett éves összevetésben.

John Glen a felsőházi bizottság szerdai meghallgatásán kijelentette: a pénzügyminisztérium nem készített számításokat arról, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási munkahelyek áttelepítése várhatóan mekkora adóbevételi veszteséget okoz a brit költségvetésnek.

Az államtitkár szerint egyelőre nem is lehetséges érdemi számításokat elvégezni erről, mivel nagyon sok még a nyitott kérdés, és számos meghatározó tényezőről csak feltételezések vannak.

A Bank of England adatai szerint a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát adja, közvetve vagy közvetlenül egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és évente 70 milliárd font (26 ezer milliárd forint) adót fizet. Ez a brit költségvetés teljes adóbevételének 11 százaléka.

A pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre; az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit GDP-érték 3 százaléka.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.