Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A különböző cafeteria elemek közül továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb, amelyet a SZÉP Kártya és a közlekedési költségtérítés követ – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Jelenleg a kkv-k mindössze 43%-a tervez természetbeni juttatást alkalmazni.Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint az előző negyedévi mélyponthoz képest lényegében nem változott a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya.
Jelenleg a kkv-k 43%-a tervez béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A munkáltatók körében továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, jelenleg a cégvezetők 46%-a tervezi alkalmazni.
Ez jelentős, 15 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest.
„A kedvezményes adózású béren kívüli juttatási forma növekvő népszerűségéhez feltehetően hozzájárul az év elején bevezetett három új utalványforma, amelyek a cafeteria-rendszerben választható elemként és szociális juttatásként egyaránt alkalmazhatók.
A második helyen a közlekedési költségek térítése és a SZÉP Kártya áll, mindkét juttatási formát közel minden ötödik cég (19%) fogja alkalmazni. Ugyanakkor, míg a SZÉP Kártya népszerűsége folyamatosan növekszik, addig a közlekedési költségtérítés alkalmazása kisebb ingadozások mellett nagyjából stagnál” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A béren kívüli juttatások alkalmazása a különböző szektorokat tekintve nagyon hasonló képet mutat. A cafeteria elemeket nyújtó kkv-k közül a szolgáltató vállalkozások állnak az élen, mivel az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos növekedést követően jelenleg 46%-uk gondolkodik béren kívüli juttatásban.
A mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozások közel azonos arányban (44% és 41%) terveznek béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóiknak. Az ipari, építőipari vállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet, hiszen mindössze 37%-a kalkulál valamelyik cafeteria elemmel, ami jelentős, 13 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest.
Az árbevétel szerinti bontásban továbbra is jól látható az a tendencia, mely szerint a cégméret növekedésével párhuzamosan nő a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya.
Míg a mikrovállalkozások közül csupán minden harmadik cég nyújt béren kívüli juttatást dolgozóinak, addig a kisvállalkozások és a középvállalkozások ennél jóval nagyobb, közel azonos arányban (53% és 55%) építik be bérezési rendszerükbe valamelyik cafeteria elemet.
(forrás: K&H)
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
