Cafeteria: ennyit költenek a vállalkozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Erzsébet utalványt adják a leggyakrabban a munkáltatók fix béren kívüli juttatásként a dolgozóiknak, a legnépszerűbb elem pedig a SZÉP-kártya. Bár idén a tavalyinál több, átlagosan 284 750 forint az éves cafeteria-keret, ez nem jelenti a munkavállalók nettó juttatásainak emelkedését – derül ki egy friss kutatásból, melynek eredményeit a múlt heti Cafeteria Trend 2013 konferencián ismertették.


Még mindig általános az a trend, hogy a munkavállalók a kézzel fogható, rövidtávon felhasználható juttatásokat részesítik előnyben. Ezért a fogyasztást célzó termékek népszerűsége töretlen, az öngondoskodásra irányuló elemek, vagy az adómentességet élvező biztosítások viszont nem igazán törtek előre – ezt mutatják a tapasztalatok, és a Szent István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak idei felmérése is, amely a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) támogatásával készült.

Beépült a javadalmazási rendszerbe

Az évente változó adószabályok, és a munkáltatókat terhelő adminisztrációs terhek ellenére a cafeteria beépült a cégek juttatási rendszerébe. A kutatásban résztvevő 419 válaszadó 85 százaléka alkalmazza 2013-ban a béren kívüli juttatásokat javadalmazási politikájában, közülük 5 százalék jelezte, hogy a juttatások bizonyos dolgozói csoportokra korlátozottak, 95 százalékuk azonban az összes munkavállaló számára biztosít juttatást – ismertette Poór József, a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának tanára.

A cafeteria rendszert működtető vállalatok 63 százalékánál rugalmasan választhatóak az elemek, 22 százalékuk viszont fix juttatásokat ad. A felmérésből kiderül, hogy erősen összefügg a vállalat méretével, hogy van-e cafeteria, és jellemző az is, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál szélesebb a juttatások kínálati palettája. A többségnél, vagyis a vállalatok 57 százalékánál 5-10 elem alkotja a rendszert, 11 vagy több elemet 32 százalékuk, 1-4 elemet 11 százalékuk biztosít.

A cafeteria bevezetésének mérlegelésekor elsősorban a költséghatékonyság valamint a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése esnek latba szempontként, ugyanakkor ma már a cafeteria alap elvárássá változott és nem jelent különösebb motivációs tényezőt – hangsúlyozta Pajor Mariann, az OHE szakmai vezetője. Mint mondta, a dolgozók elvárják, hogy magas szinten, átláthatóan működjön ez a rendszer. Ez többé-kevésbé sikerül is, ahogyan ezt az OHE idei 56 százalékos Cafetéria Indexe is mutatja, amely a vállalatok cafetéria  tudatosságáról ad képet, arról, hogy mennyire vizsgálják felül a rendszer hatékonyságát, mérik-e az elégedettségét.

Leggyakrabban garantált juttatások

A kutatás alapján az Erzsébet utalványt biztosítják a leggyakrabban fix juttatásként a munkaadók, 35 százalékuknál található meg. Ezzel a tavalyi első helyről a másodikra szorult a mobiltelefon költségének megtérítése (27 százalék). A munkabérelőleg és a cégautó után a szociális jellegű juttatások következnek, de egyre gyakrabban adnak SZÉP kártyát is a munkáltatók, ahol ezt bevezették, ott mindegyik alszámlára tudnak összeget tölteni. A felmérés eredményei szerint a cafeteria rendszerek legnépszerűbb eleme idén a SZÉP kártya, amelynek mindhárom alszámlája egységesen népszerű, a cégeknek több mint 60 százaléka kínálja dolgozóinak. Az Erzsébet utalvány (60 százalék) és az egészségpénztári hozzájárulás (59 százalék) szintén a legkedveltebb elemek közé tartoznak.

A dolgozónkénti éves keretösszegek meghatározásánál általában az infláció mértékét és a bérszínvonal változásait veszik figyelembe a munkáltatók, akik a kutatás szerint általában a fix keretösszegeket kedvelik (55 százalék), 31 százalékuk ugyanakkor dolgozói csoportonként eltérő fix összeget ad. 500 ezer forintnál többet a vállalatoknak csupán 4 százaléka költ erre, az átlagos összeg 284 750 forint. – Bár ez több a tavalyi 249 750 forintnál, mégsem jelenti azt, hogy a dolgozók többet is visznek haza, hiszen 31 százalékról, 51,17 százalékra emelkedtek az adóterhek.  Így előfordul, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, de általában a növekvő keretösszegek mellett a dolgozóknak nyújtott juttatások nagyjából szinten maradnak – mutatott rá Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője. Persze a nettó összeg attól is függ, hogy a munkavállaló adómentes, vagy adóval terhelt juttatásokat választ-e. Jellemző, hogy idén az adóterheket 40 százalékban a munkáltatók, a válaszolók 48 százalékánál a munkavállaló állja, és 18 százalékuknál osztoznak rajta.

Cafeteria számokban
Tavaly a munkáltatók 38 százaléka adott sport és kultúrautalványt dolgozóinak, 2013-ban a válaszadók 19 százaléka mondta azt, hogy szerepelt ez az elem a rendszerükben. A beválás függvényében 2014-re egy százalék tervez változtatni ezen a juttatáson. Az önsegélyező pénztárt 2012-ben a cégek 25 százaléka használta, idén 6 százalékuk tette bele a kínálatába, 2014-re 2 százalék tervezi, hogy bevezeti. Az étkezést elsősorban Erzsébet utalvánnyal és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájával támogatják a munkáltatók, az üzemi étkezés viszonylag kis részben jelenik meg, egyéb étkezési utalványokat pedig alig használnak – ismertetett néhány érdekességet a kutatásból Fata László.

Feljövőben az egészségpénztár és az egészségbiztosítás

A SZÉP-kártya kétségtelenül az egyik slágerterméke az OTP Pénztárszolgáltatónak, jelenleg már 14 ezer munkáltatóval állnak szerződésben és 640 ezer darab kártyát bocsátottak ki – tájékoztatott Gál Tamás főosztályvezető. A feltöltések 64 százaléka a vendéglátás, 21 százaléka a szálláshely, 15 százaléka pedig a szabadidő alszámlára került, és 2013-ban már 11 milliárdot fordítottak vissza a gazdaságba a kártyabirtokosok.Feljövőben az egészségpénztár és az egészségbiztosítás

Idén sem vesztett a népszerűségéből az egészségpénztári szolgáltatás, ugyanakkor itt is inkább az a jellemző, hogy a tagok azonnal felhasználják a megtakarításokat akár gyógyszervásárlásra (58,4 százalék), akár gyógyászati segédeszközökre (22,75 százalék), míg a lekötési, prevenciós jellegű befizetések nem annyira terjedtek el – mondta Gál Tamás.

Az OTP Pénztárszolgáltató Egészségpénztárának jelenleg 208 ezer tagja van, tavaly 9,7 milliárd befizetés érkezett a számlájukra, amelynek 87 százaléka munkáltatói tagdíjátvállalás volt. Míg az egyéni tagdíjak egy kicsit emelkedtek az idei első negyedévben, a munkáltatói befizetések csökkentek. A pénztártagok 75,9 százaléka egyébként százezer forint alatt fizet be a pénztárba.

Gál Tamás szerint lesújtó a helyzet a nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatban. Miközben a magyarok 72 százaléka gondolja úgy, hogy nem lesz elég az állami nyugdíja ahhoz, hogy tisztességesen megéljen idős korában, a bankszámlával rendelkező lakosság mindössze 11 százaléka tervezi, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire. A szakember úgy véli, a munkáltatók ezt a folyamatot tudják valamelyest tompítani, de az is fontos lenne, hogy a dolgozók szemléletén változtassanak, hogy a gyorsan elkölthető elemek helyett a hosszú távú, öngondoskodást célzó termékekben is gondolkodjanak.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 13.

A munkáltatók 37 százaléka tervez létszámbővítést a harmadik negyedévben a Manpower feljegyzése szerint

A magyarországi munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni munkaerőkeretét a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 31 százalék után, a leépítést tervező cégek aránya ugyanebben az időszakban 23 százalékra emelkedett 22 százalékról – derül ki a Manpower Magyarország csütörtökön közzétett negyedéves munkaerőpiaci előrejelzéséből.