A hét kérdése: szünetelő nyugdíj újrafolyósítása a közszférában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közszférában való foglalkoztatás miatt szüneteltetett öregségi nyugdíj mikor folyósítható újra?


A közszférában foglalkoztatott ellátását csak akkor szüneteltetik, ha a jogviszony 2013. június 30-át követően is fennáll, tehát a kötelező szüneteltetés legkorábban 2013. július 1-jétől kezdődik. Az öregségi nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak, ellátottnak minősül.

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését.

A nyugellátás újra folyósítása előtt a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, ha az érintett személy nem töltötte be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ban az 1 764 000 forintot.
Ha az éves keretösszeget kimerítette, akkor adott évben a nyugellátás újra folyósítására nem kerülhet sor. (Tny. 83/A.§- 83/C. §)


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 28.

Háromszáz új munkahelyet hoz létre Nyíregyházán a LEGO

A LEGO mintegy 54 milliárd forintos beruházással 300 új munkahelyet hoz létre Nyíregyházán, illetve a napelemparkját is bővíteni fogja és geotermikus projektet tervez – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Nyíregyházán.

2023. szeptember 27.

Milyen gyakorlati haszna van az új panasztörvénynek?

A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:

2023. szeptember 26.

Az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.