Coach-ok és civilek randija
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A konfliktushelyzetek, a munkatársak motiválása, a szervezeti problémák ugyanúgy érintik a civil szervezeteket, mint a nagyvállalatokat, sőt, az e területen dolgozókat a kiégés is jobban fenyegeti. Ennek oldásában, valamint a hatékonyabb működés elérésében huszonöt nonprofit szervezetnek segít negyven coach, méghozzá ingyen.
A Nemzetközi Coaching Szövetség (ICF) jószolgálati programjának keretében első ízben tartottak hazánkban coaching börzét a civilek számára. Míg tavaly a MALÉV közel száz elbocsátott dolgozóját támogatták díjmentesen coachinggal munkahelyük elvesztésének feldolgozásában, karriertervezésben, munkakeresésben, az életük újratervezésében, most 20 civil szervezet versenyképességének növelésében nyújtanak támogatást az ICF Magyar Tagozatának coachai.
Negyvenen vállalták ezt a feladatot, közülük 27 szakember jött el a múlt heti vásárra, ahol „coaching rapid randi” keretében ismerkedtek az ügyfelekkel. Mindenkire öt perc jutott, de ennyi idő elég is volt a lelki, kémiai összehangolódásra, a teljes coaching folyamat felmérése, a problémák, elakadások megbeszélése ugyanis a coach kiválasztása után következik majd.
A coachig párbeszéd, dikurzus
A börze egyik célja az volt, hogy minél több szervezet minél több coach-csal vehesse fel a kapcsolatot – mondta Hegedűs Dóra, a Magyar Tagozat Jószolgálati csapatának vezetője. Hozzátette: volt ugyan, aki nem ismerte ezt a fejlesztő módszert, de sokan hallottak már róla. A vásáron így az is kiderült a civilek a számára, hogy milyen eszköz valójában a coaching, és milyen területeken alkalmazható.
Segal Péter, a Magyar Tagozat elnöke úgy fogalmazott: a coaching olyan partneri viszony coach és coachee között, ami együttműködésre épül, egyfajta gondolatébresztés, kreatív diskurzus, párbeszéd. Nem szabad tehát összetéveszteni ezt a módszert a mentoringgal, a terápiával, a tanácsadással, de még a tréninggel sem. A coach abban támogatja az ügyfelet, hogy gyors és tartós változást érjen el a coacholt fél, önmaga jobbik részét megtalálja céljai elérésében, legyen az akár a privát, akár a szakmai életből érkező helyzet, időgazdálkodás, döntéshozásban való elakadás, vezetési készségek fejlesztése.
Sok a hasonlóság a civil szektor és az üzleti szféra között
Érdeklődésben nem volt hiány, hiszen 25 nonprofit szervezet jelentkezett a programba, köztük, az Unicef, a Kék Pont, az Amnesty International vagy az Eszter Alapítvány, vagyis úgy tűnik, elég széles területen van igény a coaching támogatására. Hegedűs Dóra szerint ez érthető, hiszen a HR tekintetében, üzletfejlesztési, folyamatmenedzselési szempontból sok minden ugyanúgy működik a civil szektorban, mint az üzleti szférában.
„Akkor működik jól egy nonprofit szervezet, ha az üzleti szemléletet is át tudja ültetni a saját működésébe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor ez hiányzik. Ekkor jön jól egy coach, aki a vezetők, munkatársak „edzésével” segít profibbá, hatékonyabbá tenni a szervezetet. Sokan nagyon konkrét problémákkal érkeztek, úgy mint szervezetfejlesztés, dolgozók motiválása, konfliktuskezelés, és természetesen az adománygyűjtés témája is megjelent ” fogalmazott Hegedűs Dóra. A szakember úgy véli, a jövőben a civil területen is egyre jobban beívódik a coaching a különböző folyamatokba, ugyanis számos olyan EU-program létezik már, amelyhez kötelező coachot vagy szupervízort igénybe venni, pontosan azért, hogy a pályázati pénzt hatékonyan használják fel az adott célokra.
Önbizalom és feltöltődés
Ezúttal egy-egy öt alkalomból álló coaching folyamatot kaptak a civilek, amelyet egy üzleti, vagy executive, illetve life coach tart majd. A szakemberek az ICF 11 kompetenciája, valamint etikai kódexe alapján dolgoznak. Segal Péter hangsúlyozta: ahhoz, hogy a coaching sikeres legyen, nyitottságra van szükség a nonprofit szervezetek részéről, fontos, hogy higgyenek a folyamatban, bízzanak a coach-ban és abban, hogy mindez előre viszi őket. A coaching eredményeképpen számítani lehet arra, hogy más megvilágításba kerülnek bizonyos élethelyzetek, és a kihívásokat is másképp látják majd maguk előtt – tette hozzá. Mint mondta, a coaching további „mellékhatásaként” érzékelhető lesz egyfajta változás, adott esetben az önbizalom növekedése, esetleg egyesek közelebb kerülnek saját élet- illetve karriercéljukhoz.
Hegedűs Dóra elmondása szerint a társadalmi felelősségvállalás erősítése mellett a jószolgálati program célja az is, hogy a jobbára önkéntesként dolgozóknak segítsenek a lelki feltöltődésben. Saját tapasztalata ugyanis, hogy a civil munka küzdelmes, pénz általában nem jár vele, sokszor még köszönet sem. Nyugaton nem véletlenül támogatják, hogy szakember segítsen az önkénteseknek lelkileg túltenni magukat a nehéz helyzeteken. Két-három év alatt könnyű kiégni, a coachinggal pedig meg lehet előzni ezt annak érdekében, hogy a civilek ne adják fel, és hosszú távon örömmel, fenntartható módon tudják végezni feladatukat.
