Csak béremeléssel már nem lehet motiválni a munkavállalókat


Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történelmi magasságokba repült az infláció Magyarországon, emiatt a cégeknek sorozatos béremeléseket kellett végrehajtaniuk az elmúlt szűk két évben. Mostanra viszont elérkeztünk arra a pontra, amikor önmagában a fizetések növelésével nem lehet megfelelően motiválni a munkavállalóinkat, állítja Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora. Mint fogalmazott, a dolgozók ”nem fogják tűzbe tenni a kezüket” a cégért havi plusz 10 ezer forintért, inkább csoportos vagy egyéni juttatásokban kell gondolkodni, azzal lehet nagyobb hatást gyakorolni a munkatársak teljesítményére.

Lassan két éve fennálló probléma Magyarországon a történelmien magas infláció, és bár szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, a nagyvállalatok szinte egymásra licitálva jelentik be még mindig a fizetésemeléseket a munkavállalók megtartása vagy motivációja érdekében.Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora szerint ugyanakkor a béremelés az inflációs környezettől függetlenül már lejárt lemez. Mint mondta, az elmúlt időszakban valóban többször kellett bért emelnie a cégeknek, viszont ez ma már sokkal inkább a normalitás része kellene, hogy legyen, mintsem egy plusz követelés a dolgozók részéről.„Sok vezető úgy próbálja kezelni az infláció okozta helyzetet, hogy azt teszi, ami éppen az eszébe jut. Ilyen a béremelés is: ha azt hallják az elemzőktől a hírekben a cégvezetők, hogy ezt meg kell lépni, akkor meglépik, aztán vagy működik, vagy nem. Eddig talán működött is néhány esetben, de a kívánt eredmény – hogy megtartsuk az embereinket – most már nem érhető el csak ezzel, tulajdonképpen felesleges fizetést emelni, ha az előbb említett tényező a cég célja.” – magyarázta.A szakember úgy látja, a munkáltató maximum kettő napig tudja motiválni jelenleg a béremeléssel az alkalmazottakat, akiknek havi szinten 10-20 ezer forint plusz jövedelem nem segít jelentősen az anyagi helyzetén. A béremelés tehát inkább egyfajta alappá vált – vagy kellene válnia – 2023 végére, és már nem egy hatékony motivációs vagy munkaerő megtartó eszköz.Az emberi tényező fontosabb, mint a pénzArra a kérdésre, hogy mégis mivel tudnák akkor motiválni a dolgozókat a cégek, Dienes Martin úgy felelt, többet kell invesztálni a munkatársakba, akár képzésekkel, jutalmi rendszerekkel, és fel kell ismernie a vezetőknek, hogy a munkatársak a legnagyobb értéket képviselik a cégen belül. Szerinte fontos a támogató légkör, hogy ne stresszeljen mindenki egész nap az irodában, vagy kint a terepen.„Az emberi tényező jóval többet nyom a latba, mint egy 10 százalékos fizetésemelés. Ha szeretnénk megtartani munkatársainkat, akkor a vállalati kultúra számít, és egy olyan belső közösség felépítése, ahová mindenki örömmel megy be dolgozni, ahol az emberek akár még meg is tudják egymással beszélni a problémáikat” – mutatott rá a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.A munkavállalókat a jelenlegi helyzetben egyénileg és csoportosan is lehet motiválni. A cégfejlesztési mentor szerint viszont most hatékonyabbak a csoportos motivációs eszközök. Érdemes céges szinten gondolkodni, például lehet akár meleg ebédet, bejárási vagy fűtési szezonban támogatást adni. Kreativitástól függően a lehetőségek száma határtalan.A szakember szerint a lényeg az, hogy most ne kivételezzünk senkivel, de ne is komplikáljuk túl a motivációt. Kiemelte, hogy nincs csoda módszer, ami minden cégben működik, meg kell kérdezni a munkavállalókat arról, hogy mi lenne az a plusz, aminek köszönhetően motiváltabban mennének be dolgozni. Van olyan cég, ahol egy péntek délutáni közös kirándulás, de lesz olyan cég, ahol egy munkaterületre megvásárolt jéghideg hűtő lesz motivációs tényező a munkatársak számára.„Ami biztos, hogy a kommunikáció elengedhetetlen része a fejlődésnek, és ez most is többet ér, mintha csak pénzt dobálnánk a kollégákhoz. Azok a cégek fognak jól kijönni a válságból, inflációból, ahol a vezetők okosan és előre gondolkodva tudnak együttműködni munkatársaikkal” – zárta gondolatait Dienes Martin.

Forrás: DMA ponthu Kft. sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.