Csak kivételes esetekben fizethető a munkabér euróban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A forintárfolyam kiszámíthatatlan változása miatt a munkáltatóknál egyre gyakrabban merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállalók számára fizetendő munkabérek vásárlóértékét milyen módon lehet fenntartani. Lehetséges megoldásnak tűnhet a béreket devizában folyósítani a dolgozóknak, azonban a jelenleg hatályban lévő foglalkoztatási szabályok erre csak kivételes esetekben biztosítanak lehetőséget, ugyanis alapvetően a fizetéseket forintban szükséges kiegyenlíteni.

A munka törvénykönyve szerint a munkabért a munkáltatóknak forintban kell megállapítani és kifizetni a dolgozók részére. Mivel a rendelkezés általános jellegű, mind az alapbérre, a pótlékokra, valamint a jutalomra és prémiumra is alkalmazandó. A jogszabály azonban tartalmaz kivételeket. Amennyiben például vezető beosztású munkavállalóról van szó, vagy a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható.

„Ha a munkaviszonyban van külföldi elem, például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, akkor szintén van arra lehetőség, hogy a felek a magyar jog szabályai alól kiszerződjenek, és a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák” – emeli ki dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az árfolyamértékhez kötött munkabér is járható út

Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy akár euróban, akár egyéb devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a munkavállalók forintban meghatározott havi munkabérét és az árfolyamingadozást korrigálja.

A szakember szerint az alapbér ilyen módon történő megállapítása nehézkes, mivel ekkor – az árfolyamváltozás függvényében – lényegében minden hónapban módosítani kellene a munkavállaló munkaszerződését. Járhatóbbnak tűnik az a megoldás, hogy a forintban meghatározott, de euró árfolyamhoz kötött munkabérnek az árfolyamingadozásból eredő különbözetét a munkáltató negyedévente, vagy más időszakonként megtéríti munkavállalói számára. A korrekció szabályait ebben az esetben nem kell munkaszerződésben szabályozni, elégséges, ha a munkáltató erre kiad egy belső szabályzatot, amelyben a korrekció módját és feltételeit szabályozza.

Devizaszámlára való utalás esetén a munkavállaló viseli az átváltás költségeit

„Viszonylag egyszerű alternatíva az is, ha a munkavállaló a munkáltatónak egy devizaalapú bankszámlaszámot ad meg, és a munkáltató havonta arra utalja a dolgozó alapbérét. Ilyen esetben azonban számolnia kell a munkavállalónak azzal, hogy az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteséget magának kell viselnie, továbbá a bank által jóváírt összeg – a mindenkori vételi árfolyam változása miatt – folyamatosan változni fog” – egészíti ki dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC jogászai hangsúlyozzák, hogy abban az esetben, ha a felek a kifejezett jogszabályi tiltás ellenére euróalapú munkabérben egyeznek meg, a megállapodás jogszabályba ütközik és részlegesen érvénytelen lesz. Ez azonban nem vezet a teljes szerződés érvénytelenségéhez, így a munkaviszony továbbra is fennmarad, de az érvénytelenség okát meg kell szüntetni. Azaz az euróban megállapított és kifizetett bér helyett a munkabért a továbbiakban forintban szükséges megállapítani és kifizetni.

A forintban történő bérmeghatározás a munkaviszony-alapú foglalkoztatásúakat érinti

A forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag munkaviszony-alapú foglalkoztatásra irányadó. Ha a felek között polgári jogi megállapodás (pl. megbízási szerződés) jön létre, akkor nem kötik őket a munkajogi szabályok, és egymás között a fizetendő ellenértéket bármilyen devizában megállapíthatják – teszik hozzá a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.