Csökkent az álláskeresők száma augusztusban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 6,7 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az augusztusi zárónapon 251 300 álláskereső volt, több mint 18 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az NFSZ a honlapján közölte: augusztusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,4 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,7 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Augusztusban 36 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 12,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 6,3 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 10,0 százaléka, 25 200 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya megyében is jelentős a számuk.

Az álláskeresők 26,4 százaléka, 66 400 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 6,5 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az év nyolcadik hónapjában 38 200 volt a 25 év alatti és 60 700 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,2, illetve 24,2 százalékot tett ki.

Az NFSZ adatai szerint augusztusban 140 500 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 48,2 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 44,1 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 33 900 új betölthető álláshelyet jelentettek be augusztusban, ezek 57,9 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 19 700 volt, amelynek 31,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Augusztusban 141 800 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 89 600 betöltetlen maradt.

Az év nyolcadik hónapjában 29 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a könyvkötést, a kapcsolódó szolgáltatást illetve az illatszer nagykereskedelmet, területileg pedig Hajdú-Bihar megyét és Budapestet érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt a 2018. május-júliusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 166 200-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,6 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.