Csökkenthető-e a munkavállaló alapbére?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztatási költségek csökkentésének legkézenfekvőbb módja a bérek csökkentése. Ennek azonban számos formája, módja lehet. A munkavállaló ugyanis tipikusan különféle jogcímeken kap juttatásokat a munkáltatótól, amelyek csökkentése, átalakítása, esetleg megvonása így más-más szabályok szerint lehetséges.


Az első kérdés az, hogy milyen jognyilatkozaton alapul a munkavállalót megillető bérelem. Ha ugyanis azt valamely megállapodás (szerződés) rögzíti, akkor az csak a megállapodást kötő felek közös megegyezésével lehet módosítani. Ilyen megállapodás lehet maga a munkaszerződés – amely csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható –, illetve a kollektív szerződés, amelynek megváltoztatásához a szerződést kötő szakszervezet(ek) hozzájárulása kell.

Ha a szerződéses partnerrel nem sikerül megállapodni, a kollektív szerződés akár fel is mondható. A munkaszerződés módosítására irányuló ajánlat visszautasítása miatt azonban csak akkor mondható fel maga a munkaviszony, ha a módosítás nélkül a további foglalkoztatásra objektíve nem kerülhet sor.

A közös megegyezéshez kötött módosítási lehetőségek kapcsán ki kell emelni, hogy a felek ideiglenes hatályú bércsökkentésben is megállapodhatnak. Például, a szakszervezetek és a munkáltató – egyetértésben – három hónapra felfüggesztik a kollektív szerződés díjazásra vonatkozó egyes rendelkezéseit.

A felek a munkaszerződést is módosíthatják határozott időre. Ilyenkor a módosítás időtartamának lejárta után a munkavállalót eredeti munkaszerződésének megfelelően kell továbbfoglalkoztatni. Például, a felek megegyeznek, hogy az adott juttatást az év végéig csökkentik, vagy kizárják.

A fentiektől eltérően, ha az adott juttatás a munkáltató egyoldalú intézkedésén alapszik (pl. belső szabályzaton, utasításon, egyedi döntésen), úgy azt önállóan jogosult módosítani. Tekintettel kell azonban lennie arra, hogy a törvény szerint munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása a munkavállaló terhére csak akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. a gazdálkodási eredmények messze elmaradtak a tervezett szinttől). Ilyen lényeges változás hiányában, megfelelő indok nélkül az egyoldalúan megállapított juttatás nem csökkenthető, vagy vonható el.

Annak sincs akadálya, hogy a felek a munkaszerződésben kötelezően kikötött alapbért csökkentsék. Mivel ez a munkavállalóra hátrányos megállapodás, mindig körültekintően kell vizsgálni, hogy a munkavállaló valóban kifejezett, határozott, egyértelmű akaratából írta-e alá a módosítást.

A feleknek természetesen tiszteletben kell tartaniuk a minimálbér szabályait is, ez alá nem mehetnek, hiszen a kötelező legkisebb munkabért a munkavállaló alapbérének önmagában el kell érnie. A minimálbérben megállapított alapbér így csak akkor csökkenthető, ha ezzel arányosan csökken a munkavállaló munkaideje is.

Lényegében az alapbér csökkentését jelenti az is, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy egyes bérpótlékokat beépítenek az alapbérbe, de azt ezzel egyidejűleg nem emelik fel. A törvény szerint az éjszakai, a műszak-, a munkaszüneti napi és a vasárnapi pótlék építhető be az alapbérbe a felek megállapodásával.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

Ha a munkavállaló hozzájárul, hogy az eddigi 150.000 Ft havi alapbére mostantól az éjszakai pótlékát is magában foglalja, ezzel lényegében az alapbére csökkentésébe egyezik bele. Ez nem tilos, mivel a törvény az alapbéresítésnél nem követeli meg az alapbér emelését. Mindazonáltal ilyen esetekben is alaposan vizsgálni kell az akarathibák lehetőségét (különösen: megtévesztés, fenyegetés).


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.