Dávid Ferenc: kedvezményekkel kellene ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Járulékkedvezményekkel kellene ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését Magyarországon – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára csütörtökön Budapesten.


Dávid Ferenc a fővárosi munkaügyi központ munkáltatói fórumán hangsúlyozta: Magyarországon az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze öt százalék a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Első lépésben meg kellene határozni azokat az ágazatokat, ahol a munkarend lehetővé tenné e foglalkoztatási forma bevezetését, majd járulékkedvezménnyel lehetne ösztönözni annak elterjedését – mondta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkára rakódó terhek csökkentésének gátat szab a költségvetési egyensúly fenntartásának kötelezettsége. Dávid Ferenc a fórumon kérdésre válaszolva kifejtette: az új, tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyve (Mt.) vállalkozásbarátabb lett, mert így támogatja a foglalkoztatás növekedését.

Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói érdekképviseleti viszonyok az előző szabályozásban átláthatatlanok voltak, túl kiterjedt volt a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme, az új Mt. azonban „megfaragta” ezeket a jogokat. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyarországi foglalkoztatási helyzetről elmondta: az országnak az uniós átlaggal összehasonlítva nagy a lemaradása a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájában.

Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy 600 ezer emberrel többnek kellene dolgoznia ahhoz, hogy a ráta elérje az 56 százalékos uniós átlagot. Az elnök szerint az előző kormányok szociálpolitikai eszközökkel próbálkoztak megoldani a helyzetet, de csak „bebetonozták” azt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Magyarországon kevés a foglalkoztatott, a munkával eltöltött idő Európában az egyik legmagasabb: 2000 óra évente, szemben például a németországi 1400-zal. A magyar munkavállalók termelékenysége gyengébb mint az uniós átlag – fűzte hozzá.

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően 2-3 év alatt esett vissza a foglalkoztatottak száma 3,4-4 millió közé, és azóta sem tudott visszakapaszkodni a korábbi 5-5,5 milliós szintre. Az MKIK elnöke szerint a képzés felületei nincsenek megfelelően összekötve Magyarországon, vagyis a képzési szintek teljesen különállóan mozognak, az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás nem reagál egymás igényeire. A szakmunkásképzés kapcsán – amelynek teljes szakmai felügyeletét 2013 szeptemberétől veszi át a kamara – kifejtette: a belépők száma a rendszerváltás óta a felére csökkent, a hallgatók több mint egyharmada lemorzsolódik, az elhelyezkedési arány pedig mindössze 21 százalékos volt.

Az MKIK ezért javasolta a kormánynak a német szakképzési modell bevezetését, amely azóta meg is történt. Munkaerő-piaci szempontból fontos terület a felnőttképzés, amelyre évente csaknem a felsőoktatásra fordított 100 milliárd forinthoz hasonló nagyságú forrást költ Magyarország, ugyanakkor semmilyen eredménye nincs – vélekedett az MKIK elnöke, majd emlékeztetett arra, hogy jelenleg az Országgyűlés előtt van a felnőttképzési törvény módosítása. A felnőttképzés területén lévő változások közül kiemelte, hogy az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő 1400 szakmát 700-ra csökkentették.

Parragh László hangsúlyozta: az oktatásba való beavatkozások után 4-5 évnek kell eltelnie, amikorra „fordul a hajó”, vagyis ekkorra lesznek érzékelhetőek a változások. Jeneiné Rubovszky Csilla, Belváros-Lipótváros alpolgármestere megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 2008 óta megduplázódott a kerületben az álláskeresők száma, így jelenleg 530 ember van állás nélkül, ezért is tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a munkaügyi központ állásbörzéjéhez. Elmondta, hogy az eseményen több mint 50 munkáltató mintegy 1000 munkalehetőséget ajánlott az érdeklődőknek. Az alpolgármester kiemelte: a munkáltatói fórum hat prioritásra épül, így a tartós munkanélküliek, az 50 év felettiek, a 25 év alattiak, a megváltozott munkaképességűek, a gyesről, gyetről visszatérő édesanyák, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javításához szeretnének hozzájárulni.

Jeneiné Rubovszky Csilla szólt arról is, hogy Magyarországon a nők részmunkaidős foglalkoztatása ugyancsak elmarad a 31,4 százalékos uniós átlagtól: mindössze 7,8 százalék. Az alpolgármester felkérte a munkáltatókat, hogy az önkormányzattal együtt járuljanak hozzá családbarát munkahelyek kialakításához, ezáltal jelentősen javítva a női részmunkaidős foglalkoztatási adatokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

A GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

2024. február 27.

Az új foglalkoztatási igazolás és munkajogi joghatásai

Egy 2024. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás eredményeként a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.

2024. február 26.

Négynapos nyári munkahéttel kísérletezik a PwC Magyarország

A PwC Magyarország a könyvvizsgálati üzletágában idén nyáron pilot jelleggel 4 napos munkahetet vezet be. Június elejétől augusztus végéig a vállalat 280 munkatársa csak hétfőtől csütörtökig fog dolgozni. A pilotban az audit tevékenységet folytató csapatok vesznek részt.