VOSZ: kedvezményekkel a részmunkaidős foglalkoztatásért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Járulékkedvezményekkel kellene ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését Magyarországon – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.


Magyarországon az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze öt százalék a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Első lépésben meg kellene határozni azokat az ágazatokat, ahol a munkarend lehetővé tenné e foglalkoztatási forma bevezetését, majd járulékkedvezménnyel lehetne ösztönözni annak elterjedését – mondta Dávid Ferenc a fővárosi munkaügyi központ munkáltatói fórumán.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkára rakódó terhek csökkentésének gátat szab a költségvetési egyensúly fenntartásának kötelezettsége. Dávid Ferenc a fórumon kérdésre válaszolva kifejtette: az új, tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyve (Mt.) vállalkozásbarátabb lett, mert így támogatja a foglalkoztatás növekedését. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói érdekképviseleti viszonyok az előző szabályozásban átláthatatlanok voltak, túl kiterjedt volt a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme, az új Mt. azonban „megfaragta” ezeket a jogokat.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. – Outplacement, self management

2013.04.18. – Bérmozaik 2013

2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyarországi foglalkoztatási helyzetről elmondta: az országnak az uniós átlaggal összehasonlítva nagy a lemaradása a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájában. Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy 600 ezer emberrel többnek kellene dolgoznia ahhoz, hogy a ráta elérje az 56 százalékos uniós átlagot.

Az elnök szerint az előző kormányok szociálpolitikai eszközökkel próbálkoztak megoldani a helyzetet, de csak „bebetonozták” azt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Magyarországon kevés a foglalkoztatott, a munkával eltöltött idő Európában az egyik legmagasabb: 2000 óra évente, szemben például a németországi 1400-zal. A magyar munkavállalók termelékenysége gyengébb mint az uniós átlag – fűzte hozzá.

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően 2-3 év alatt esett vissza a foglalkoztatottak száma 3,4-4 millió közé, és azóta sem tudott visszakapaszkodni a korábbi 5-5,5 milliós szintre.
Az MKIK elnöke szerint a képzés felületei nincsenek megfelelően összekötve Magyarországon, vagyis a képzési szintek teljesen különállóan mozognak, az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás nem reagál egymás igényeire.

A szakmunkásképzés kapcsán – amelynek teljes szakmai felügyeletét 2013 szeptemberétől veszi át a kamara – kifejtette: a belépők száma a rendszerváltás óta a felére csökkent, a hallgatók több mint egyharmada lemorzsolódik, az elhelyezkedési arány pedig mindössze 21 százalékos volt. Az MKIK ezért javasolta a kormánynak a német szakképzési modell bevezetését, amely azóta meg is történt. 

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.