Dávid Ferenc: kedvezményekkel kellene ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Járulékkedvezményekkel kellene ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését Magyarországon – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára csütörtökön Budapesten.


Dávid Ferenc a fővárosi munkaügyi központ munkáltatói fórumán hangsúlyozta: Magyarországon az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze öt százalék a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Első lépésben meg kellene határozni azokat az ágazatokat, ahol a munkarend lehetővé tenné e foglalkoztatási forma bevezetését, majd járulékkedvezménnyel lehetne ösztönözni annak elterjedését – mondta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkára rakódó terhek csökkentésének gátat szab a költségvetési egyensúly fenntartásának kötelezettsége. Dávid Ferenc a fórumon kérdésre válaszolva kifejtette: az új, tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyve (Mt.) vállalkozásbarátabb lett, mert így támogatja a foglalkoztatás növekedését.

Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói érdekképviseleti viszonyok az előző szabályozásban átláthatatlanok voltak, túl kiterjedt volt a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme, az új Mt. azonban „megfaragta” ezeket a jogokat. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyarországi foglalkoztatási helyzetről elmondta: az országnak az uniós átlaggal összehasonlítva nagy a lemaradása a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájában.

Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy 600 ezer emberrel többnek kellene dolgoznia ahhoz, hogy a ráta elérje az 56 százalékos uniós átlagot. Az elnök szerint az előző kormányok szociálpolitikai eszközökkel próbálkoztak megoldani a helyzetet, de csak „bebetonozták” azt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Magyarországon kevés a foglalkoztatott, a munkával eltöltött idő Európában az egyik legmagasabb: 2000 óra évente, szemben például a németországi 1400-zal. A magyar munkavállalók termelékenysége gyengébb mint az uniós átlag – fűzte hozzá.

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően 2-3 év alatt esett vissza a foglalkoztatottak száma 3,4-4 millió közé, és azóta sem tudott visszakapaszkodni a korábbi 5-5,5 milliós szintre. Az MKIK elnöke szerint a képzés felületei nincsenek megfelelően összekötve Magyarországon, vagyis a képzési szintek teljesen különállóan mozognak, az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás nem reagál egymás igényeire. A szakmunkásképzés kapcsán – amelynek teljes szakmai felügyeletét 2013 szeptemberétől veszi át a kamara – kifejtette: a belépők száma a rendszerváltás óta a felére csökkent, a hallgatók több mint egyharmada lemorzsolódik, az elhelyezkedési arány pedig mindössze 21 százalékos volt.

Az MKIK ezért javasolta a kormánynak a német szakképzési modell bevezetését, amely azóta meg is történt. Munkaerő-piaci szempontból fontos terület a felnőttképzés, amelyre évente csaknem a felsőoktatásra fordított 100 milliárd forinthoz hasonló nagyságú forrást költ Magyarország, ugyanakkor semmilyen eredménye nincs – vélekedett az MKIK elnöke, majd emlékeztetett arra, hogy jelenleg az Országgyűlés előtt van a felnőttképzési törvény módosítása. A felnőttképzés területén lévő változások közül kiemelte, hogy az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő 1400 szakmát 700-ra csökkentették.

Parragh László hangsúlyozta: az oktatásba való beavatkozások után 4-5 évnek kell eltelnie, amikorra „fordul a hajó”, vagyis ekkorra lesznek érzékelhetőek a változások. Jeneiné Rubovszky Csilla, Belváros-Lipótváros alpolgármestere megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 2008 óta megduplázódott a kerületben az álláskeresők száma, így jelenleg 530 ember van állás nélkül, ezért is tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a munkaügyi központ állásbörzéjéhez. Elmondta, hogy az eseményen több mint 50 munkáltató mintegy 1000 munkalehetőséget ajánlott az érdeklődőknek. Az alpolgármester kiemelte: a munkáltatói fórum hat prioritásra épül, így a tartós munkanélküliek, az 50 év felettiek, a 25 év alattiak, a megváltozott munkaképességűek, a gyesről, gyetről visszatérő édesanyák, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javításához szeretnének hozzájárulni.

Jeneiné Rubovszky Csilla szólt arról is, hogy Magyarországon a nők részmunkaidős foglalkoztatása ugyancsak elmarad a 31,4 százalékos uniós átlagtól: mindössze 7,8 százalék. Az alpolgármester felkérte a munkáltatókat, hogy az önkormányzattal együtt járuljanak hozzá családbarát munkahelyek kialakításához, ezáltal jelentősen javítva a női részmunkaidős foglalkoztatási adatokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.