Deloitte: változásokra számíthatnak az oroszországi munkavégzésre készülők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Véglegesítette a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság a két ország között létrejövő szociális biztonsági megállapodást. Az oroszországi munkavégzésre készülőknek érdemes körültekintően tájékozódniuk a változásokról – figyelmeztetett közleményében a Deloitte.

A magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság jövőre Moszkvában tartja a következő ülését, amelyen várhatóan aláírásra kerül az új megállapodás és az egyezmény a hatályba lépést követően kerül alkalmazásra Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolataiban.

A szociálpolitikai megállapodások és a szociális biztonsági megállapodások szabályozzák például külföldi munkavégzés esetén a társadalombiztosítási kötelezettségeket, az ellátásra való jogosultságot és az igénybevétel szabályait.

A régebbi típusú, ún. szociálpolitikai egyezmények 1970 előtt jöttek létre. A magyar-szovjet egyezmény 1963. július 1-jén lépett hatályba és a magyar-jugoszláv egyezmény mellett jelenleg az egyedüli hatályos szociálpolitikai megállapodása Magyarországnak. A szovjet utódállamok alkalmazási gyakorlata között azonban lehet eltérés, illetve több utódállammal is már új szociális biztonsági egyezményt kötött Magyarország. A magyar-szovjet szociálpolitikai megállapodás az egykori Szovjetunióhoz tartozó országok közül már csak Oroszország és Ukrajna tekintetében alkalmazható. A most véglegesített megállapodás ezt a régi, szociálpolitikai egyezményt váltja fel.

„Bár a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó egyezmények nem egy modell szerint épülnek fel, általánosságban elmondható, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyról, nyugdíjról, egészségügyi ellátásokról is szigorú szabályok mentén rendelkeznek. Az egyezmények egyik alapelve, hogy egy személy, egy időben csak egy országban vehet igénybe társadalombiztosítási ellátásokat, legyen szó akár anyasági ellátásról, akár nyugdíjellátásról” – mutatott rá dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A szociális biztonsági egyezmények a határokon átívelő munkavégzéssel kapcsolatos jogosultsági kérdéseket is szabályozzák, rövidebb és hosszabb külföldi tartózkodás esetén is.

„A magyar-orosz szociális biztonsági megállapodás rendelkezései egyelőre nem ismertek. Egy tervezett külföldi munkavégzés esetén célszerű figyelemmel kísérni az egyezménnyel kapcsolatos fejleményeket és körültekintően tájékozódni a változásokról” – fűzte hozzá dr. Baranyi Gábor.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.