Díjazás munkavégzés hiányában

Szerző: Dr. Dénes Rajmond
Dátum: 2018. szeptember 12.
Címkék: ,
Rovat:
A magyar munkajog szabályai szerint munkaszerződésként kizárólag visszterhes szerződés köthető meg, ami azt jelenti, hogy díjazás nélkül a munkavégzés nem lehetséges. Ez egy igen kőbe vésett szabály, ha arra gondolunk, hogy az ingyenes munkaszerződés még hozzátartozók között sem jöhet létre. Azonban érdemes megnéznünk ezt a szabályt a másik oldalról is, vagyis ha szabályosan nem végezhető munka díjazás nélkül, akkor vajon adható- e díjazás munkavégzés hiányában? A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bár alapvető kötelezettségként rögzíti a munkavállaló részéről az utasítások szerinti személyes munkavégzést, valamint a munkáltató részéről a foglalkoztatási kötelezettséget, mégis egyértelműen megadja a választ akkor, amikor három olyan esetet is szabályoz, ahol munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg a dolgozót. Ezek az állásidő, a munkáltató hozzájárulása, illetve a törvény alapján való mentesülés.

Az állásidő

Állásidőnek nevezi a magyar munkajog azt az időszakot, amikor a munkáltató nem tesz eleget a munkaidőben való foglalkoztatási kötelezettségének, amelynek következtében a dolgozó alapbérre jogosult munkavégzés hiányában is. Ennek alapvető oka az az alá-fölé rendeltség, amely a munkajogviszonyokban fellelhető és amelyből kifolyólag ha a teljesítés nem a munkavállaló oldalán felmerült okból lehetetlenül, úgy a munkavállaló teljesítés hiányában is díjazásra jogosult. Ebből természetesen következik, hogy azokban az időszakokban, amikor a munkáltató nem kötelezett a foglalkoztatásra, nem beszélhetünk állásidőről sem. Ide tartozhat például a kötetlen munkaidejű szerződés is, amikor a dolgozó önmaga határozhatja meg a munkaidő beosztását, arra a foglalkoztatónak nincs ráhatása.

Az állásidő meghatározásakor ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a „másik oldalt” sem, vagyis azt, hogy a munkavállaló részéről nem merül- e fel teljesítési hiba. Ez azért érdekes, mert az Mt. – mint már fentebb írtam – nem csupán a munkáltató, hanem a munkavállaló oldaláról is rögzít kötelezettséget. Utóbbi részéről azt, hogy késznek és képesnek kell lennie a munkára abban az időszakban, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének kíván eleget tenni. Egy keresőképtelenség esetén azonban ezt nem mondhatjuk el, vagyis ilyenkor a munkavállaló részéről a teljesítés akadályba ütközik, így állásidőről ekkor nem lehet szó.

A fentieken túl a munkáltatói kötelezettség elmulasztása egy elháríthatatlan külső ok következményeként is fennállhat, amely esetben szintén nem beszélhetünk állásidőről. Ebbe a kivételi körbe esik többek között a sztrájk is.

Az állásidőre vonatkozóan végezetül fontos tudni azt is, hogy az alapbéren felül bérpótlék is megilleti azt a dolgozót, aki egyébként a munkaidő-beosztása alapján jogosult lenne a bérpótlékra.

A munkáltató hozzájárulása

Bár az Mt. a munkáltató hozzájárulásaként nevezi a második olyan esetet, amikor munkavégzés hiányában is díjazásra jogosult a munkavállaló, azonban ennek mögöttes tartalmát tekintve egy olyan megállapodásról van szó, amely a munkáltató és a dolgozó között jön létre. Ebből következően tehát a felek előre megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló milyen esetekben mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Lényeges azonban, hogy a dolgozó csak akkor jogosult díjazásra, ha a megállapodás erre is kiterjed. Amennyiben ebből vita keletkezik, a munkavállaló kötelezettsége a megállapodás létrejöttére és annak tartalmára vonatkozó bizonyítás.

A törvény alapján való mentesülés

Az állásidőn és a munkáltató hozzájárulásán túl maga az Mt. is rendelkezik bizonyos kivételekről, amelyek esetében nem alkalmazandó az a munkajogi alapszabály, miszerint a munkavállaló a rendes és rendkívüli munkaidejében köteles rendelkezésre állni és munkát végezni.

Ezen mentesülési körbe tartoznak az alábbiak, amelyeknél a dolgozó távolléti díjra jogosult:
– szabadság időtartama
– orvosi vizsgálat ideje alatt, melyet a munkáltató rendelt el
– véradásban való részvétel ideje, legalább 4 óra időtartamban
– szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2X1 óra (ikrek esetében 2X2 óra) időtartamban, majd ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra (ikreknél 2 óra) időtartamban
– hozzátartozó halálakor 2 munkanap időtartamban
– általános iskolai tanulmányok időszaka
– olyan továbbképzés időtartama, amelyet a dolgozó a felek megállapodása alapján teljesít
– a dolgozó tanúként való megjelenésének időtartamára
– órabéres, illetve teljesítménybéres munkavállaló esetén, amennyiben munkaszüneti nap miatt csökken a munkaidő az általános munkarend szerinti napon. Ettől eltérően rendelkezik azonban az Mt. abban az esetben, amennyiben a munkaszüneti napon a munkavállaló keresőképtelensége okán betegszabadságra jogosult. Ebben az esetben ugyanis csak a távolléti díj hetven százaléka jár.

Amennyiben azonban a munkaszüneti napon a dolgozó már táppénzben (vagy esetleg baleseti táppénzben részesül) a távolléti díj sem illeti meg, így azt a munkáltatónak már nem kell megfizetnie.
– amennyiben munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezik arról, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásra jogosult
– egy esetleges munkajogviszony megszüntetés esetén a felmentési idő tartamára

A fenti felsoroláshoz hozzátartozik azonban egy további eset is, amikor bár a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés teljesítése alól, azonban mégsem egyfajta megállapodásról van szó a két fél között, hanem törvényi felhatalmazásról. Ez a mentesítés a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt esetben lehetséges, méghozzá a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra. Ebben az esetben is távolléti díj illeti meg a dolgozót.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkent az álláskeresők száma augusztusban
2018. szeptember 25.

A nyilvántartott álláskeresők száma 6,7 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az augusztusi zárónapon 251 300 álláskereső volt, több mint 18 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Már nem csak sakkban győzik le a robotok az embert
2018. szeptember 25.

Már nem csak sakkban győzik le a robotok az embert

Az augmented mesterséges intelligencia egyelőre még inkább a nagyvállalatok üzleti folyamatait érinti, azonban a kormánynak is az a célja, hogy ezeket a cégeket összekapcsolja a hazai kis- és középvállalatokkal - hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásáról, és gazdasági hatásairól szóló konferenciáján.

A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokról dióhéjban
2018. szeptember 25.

A jogalkotó – értékelve a vezető állású munkavállalók jogviszonyának sajátosságait – igen széles körű eltérési lehetőséget biztosít a felek számára a munka törvénykönyvének (Mt.) munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól. A vezető fogalmának pontos meghatározása után e szabályokat, illetve eltérési lehetőségeket mutatjuk be vázlatosan.

Visszállítanák 18 évre a tankötelezettséget a gyáriparosok
2018. szeptember 24.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem engedné középiskolába, akinek az általánosban nem sikerül elsajátítania az alapvető szövegértési és számolási készségeket, a tankötelezettséget pedig 16-ról 18 évre emelnék vissza.