Egyenlő bér kölcsönzésnél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lehet-e eltérés a munkáltató által közvetlenül alkalmazott, belsős munkavállalók és azok bére között, akiket munkaerő-kölcsönzésen keresztül foglalkoztat? A Munka Törvénykönyve szerint általában nem. Következzen néhány fontos tudnivaló az elvi szabály értelmezéséhez.


A munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv arra épül, hogy a kölcsönzött és a közvetlenül alkalmazott munkavállalók díjazásában – főszabály szerint – nem tehető különbség. A Munka Törvénykönyvének megfelelően rögzíti, hogy a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. A törvény e körbe sorolja a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

A munkabér tekintetében tehát mindenre jogosult a kölcsönzött munkavállaló, amit a kölcsönvevő saját alkalmazottjaként megkapna. Annak nincs jelentősége, hogy az adott bérelemet jogszabály, kollektív szerződés, más munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy egyoldalú munkáltatói nyilatkozat (pl. szabályzat) rögzíti-e.Az egyenlő bánásmódot minden esetben biztosítani kell.

Kérdéses lehet, mi minden tartozik itt a munkabér fogalma alá. A törvény szerint e vonatkozásban munkabérnek kell tekinteni minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatást. Ebből a tág megfogalmazásból eredően a kölcsönvevőnél dolgozó munkavállaló minden juttatásra jogosult, amelyre az összehasonlítható, közvetlenül alkalmazott munkavállaló is, ideértve a természetbeni juttatásokat és a cafetéria-elemeket is. Ez a gyakorlatban a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó közötti kiterjedt információ-cserét feltételez, amit a Munka Törvénykönyve kifejezetten meg is követel.

Az uniós irányelv azt is kifejezetten előírja, hogy, a kölcsönzött munkavállalók számára a kölcsönvevő szolgáltatásaihoz, illetve közös létesítményeihez (pl. étkezdéhez, a gyermekgondozási létesítményekhez és az utazási szolgáltatásokhoz) a kölcsönvevő saját munkavállalóival megegyező hozzáférést kell biztosítani, kivéve, ha az eltérést objektív okok igazolják. Ilyen rendelkezést a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényből azonban következik, hogy – objektív indok hiányában – a kölcsönzött munkavállaló nem zárható ki a kölcsönvevőnél az üzemi étkeztetésből, gyermekmegőrzési szolgáltatásokból sem.

Fontos, hogy az egyenlő bér elvével nem ellentétes, ha nem pontosan ugyanazokat a bérelemeket kapják a munkavállalók, amennyiben azok értéke egyébként azonos. Így olyan esetben, ha az üzemi étkezde nem tudja ellátni a nagy létszámú kölcsönzött munkavállalókat is, az egyenlő díjazás az üzemi étkeztetéssel egyenértékű étkezési utalványokkal is biztosítható.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

Hangsúlyozni kell, hogy a kölcsönzött munkavállaló is csak akkor jogosult egyenlő díjazásra, ha a belsős munkavállalóval egyenlő értékű munkát végez. Ez ugyanis az egyenlő bér elvének egyik alapeleme. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Például, jogszerűen adható több bér a belsős munkavállalónak, mint a betanulási idejét töltő kölcsönzött kollégáinak, hiszen az előbbi már évek óta az adott üzemben dolgozik, pontosan ismeri a munkafolyamatokat, míg a kölcsönzöttek most látják először a gyárat belülről.

Ugyanakkor a kikölcsönzések első napjától érvényesítendő egyenlő bér elve alól a Munka Törvénykönyve szerint több esetben kivétel tehető. Ennek is köszönhető, hogy a statisztikák szerint az utóbbi években a kölcsönzött munkavállalók havi bére jelentősen elmarad a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresettől, ugyanakkorközel duplája a minimálbérnek. Kisebb az eltérés, ha azokban az ágazatokban elérhető átlagos keresetekhez viszonyítunk, ahol a legtöbb kölcsönzött munkás dolgozik. A hazai gyakorlatban ugyanis a kölcsönzött munkavállalók háromnegyede fizikai munkás, akiknek mintegy fele betanított munkát végez. Ezekben az ágazatokban általában is alacsonyabb az átlagos kereset. A következő bejegyzésben a lehetséges kivételeket tekintjük át, amikor jogszerűen fizethető kevesebb bér a kölcsönzött munkavállalónak, mint belsős kollégáinak.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.