Egyenlő bért követelnek a BKV-s buszsofőrök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már négyszáznál több járművezető, zömében buszsofőr követel írásban 400 ezer forintos fizetést a BKV-tól. A pár nappal ezelőtt kezdődött felháborodási hullám nem csitul: a cégvezetés ugyanis toborzó szórólapjain egyértelműen ekkora bért garantál az új jelentkezőknek, miközben a régiek közül is csak kevesen, sok túlórával,  a kiugró hónapokban keresnek ennyit. Az összegyűlt aláírásokat az Egységes Közlekedési Szakszervezet letétben őrzi.


Megállíthatatlanul gyűlnek az aláírások a BKV-nál, már négyszáz járművezető követeli írásban, biztosítsa nekik is a cégvezetés azt a keresetet, havonta 400 ezer forintot, amit az újaknak ígér toborzó kampányában, szórólapokon – közölte Nemes Gábor, az aláírásgyűjtési akciót összefogó Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. A cég jogi igazgatója szerint az EKSZ gerjeszti a hangulatot, miközben nem tagadhatják – hiszen újságokban is megjelent a hirdetés -, egyértelműen 400 ezer forintos fizetést ígérnek az újaknak. Ennyit a régiek közül csak azok kapnak, akik rengeteget túlóráznak, de ők is csak néhány kiugró hónapban. Nemes elismeri, lehet, hogy a toborzó szöveg a cég kommunikációs stábjának a dilettáns, a következményekkel nem számoló „mellényúlása”, ám ahelyett, hogy ezt beismernék, s elnézést kérnének az érintettektől – régi és új dolgozóktól –, inkább a szakszervezetre mutogatnak, amelyik szerintük a létszámbővítés ellen uszítja a BKV járművezetőit. Ez az állítás is annyira átgondolatlan, mint a szórólapszöveg – állítja az elnök. 

Az EKSZ ugyanis folyamatosan hangoztatja, veszélyes a létszámhiány, mert a sofőröknek, annyit kell túlórázniuk, hogy az már a törvényesség határát súrolja, s vannak, akik az alapóraszámnál már most két hónappal többet dolgoztak. A szakszervezet ezért azt is többször nyilvánosan is követelte, oldja meg a cégvezetés ezt a súlyos problémát. – Nyakunkon a metrópótlás, amit egyelőre csak túlóráztatással tud ellátni a BKV, a szakszervezet ezért most különösen elvárja és támogatja új sofőrök sürgős felvételét – érvel Nemes leszögezve, hogy a toborzásban használt valótlan, félrevezető állításhoz azonban az EKSZ nem adja a nevét, s nem fog hátat fordítani azoknak a dolgozóknak, akik elvárják, hogy a szakszervezet harcolja ki nekik is az újaknak ígért havi 400 ezer forintos keresetet.

 

Az EKSZ felkérte a vezérigazgatót, Bolla Tibort, nyilvánosan tisztázza a félresikerült kampányt, kommunikációs és jogi stábja nevében is kérjen elnézést a dolgozóktól azért, hogy a toborzást erős csúsztatásokra építették. Bolla azonban nem reagál, jogi igazgatója viszont megpróbálja a szakszervezetre hárítani a sikertelen kampány felelősségét. Új emberek ugyanis még a 400 ezres mézesmadzag ellenére sem tódulnak a céghez.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet mielőbbi tárgyalást – „konzultációt” – kezdeményezett a cégvezetésnél, hogy mielőbb tisztázzák a helyzetet, ha másként nem, akkor a régi dolgozók fizetésének a rendezésével. Már csak azért is, mert, ha a cégnek sikerülne a létszámot több száz új dolgozóval feltölteni, akkor már nem kell a régieknek „halálra” túlórázniuk magukat, s így csak elenyészően kevesen fogják az újaknak ígért havi 400 ezer forintot megkeresni. Igaz – érvel Nemes –, így viszont a kezdők sem fognak ennyit kapni. Utólag ugyanis kiderült, hogy a szórólapszöveg összeállítói már eleve bekalkulálták a túlórákat, csak ezt „elfelejtették” leírni. Ha nincs túlóra, nincs ekkora kereset sem. Sem újaknak, sem régieknek – szögezi le az elnök.

A szakszervezet azt is megírta a vezérigazgatónak, hogy a 400 aláírással teli íveket letétbe helyzete, ám az aláírásgyűjtési akció lavinaként gurul, ezt már csak a cégvezetés fogja tudni megállítani egy beismeréssel: átgondolatlan mézesmadzag a kampányígéret. Ha ezt nem teszi meg a vezérigazgató, akkor a következményeket, a régiek esetleges elvándorlásának a következményét neki kell vállalnia – véli az elnök. Nemes rámutat: Bolla és csapata elfelejti, hogy ebben az ágazatban is kritikus a munkaerőhiány, ezért tapasztalt sofőröket több társaságnál is örömmel, s netán a BKV-nál jobb körülményekkel is azonnal alkalmaznának.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.