Egyeztettek a jövő évi bérekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeledtek az álláspontok a jövő évi bérekről a szociális partnerek között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai budapesti tárgyalásán.


Közel állnak a felek megállapodáshoz a jövő évi bérekről – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a tárgyalás után.

A munkaadók egységes álláspontja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum esetében 3,5 százalékos emelés fogadható el. Ez a minimálbérnél 105 ezer forint, a garantált bérminimumnál 122 ezer forintot jelent – mondta Dávid Ferenc.

Az átlagkereset ajánlással kapcsolatban Dávid Ferenc hangsúlyozta: ez a közszférában dolgozók szempontjából fontosabb, mivel számon kérhető a munkáltatótól. A versenyszférában inkább orientációs alapot jelent – jegyezte meg.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke beszámolt arról, hogy közös megállapodás-tervezetet készítettek a felek a szerdai bértárgyalások során, amiben szakszervezeti, kormányzati javaslatok is vannak, és a szöveget a munkáltatók is elfogadták.

Hozzátette: a tervezetet a kormány és a szakszervezeti oldal felhatalmazás hiányában nem tudta elfogadni és aláírni, ezért délután egyeztetnek annak elfogadásáról a döntéshozó testületekkel.

„A kormány korábban elzárkózott a szakszervezeti követelések csomagban történő tárgyalásától, ebben most elmozdulás történt” – mondta Pataky Péter. A szakszervezeti vezető szerint több formális tárgyalás nem lesz.

Ha nincs közös megállapodás, a pénteki Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésen a kormány kötelezettsége, hogy javaslatot tegyen és kihirdesse a jövő évi kötelező béreket – jegyezte meg, hozzátéve: ebben az esetben átlagkereset ajánlás nem lesz.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.