Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hozzáadott értéket teremt és üzleti szempontból is előremutató, ha egy vállalat stratégiai szintre emeli a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók integrációját a szervezetbe – ez volt az egyik tanulsága a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A megváltozott munkaképességű munkavállalók hatékony foglalkoztatása című konferenciájának. A kormányzat, a szakma és nagyvállalatok részvételével tartott eseményen az is kiderült, hogy a gazdasági szereplők nyitottságnak és a kormányzati ösztönzőknek köszönhetően 2010-hez képest 140%-kal több MMK munkavállaló talál munkát, miközben még akár 64-65 ezer ilyen típusú munkahely lehet a cégeknél.

Nagy mértékben fejlődött az MMK munkavállalók foglalkoztatása az elmúlt évtizedben a gazdasági szereplők nyitottságának és a kormányzati ösztönzők együttes hatásának köszönhetően. A BKIK konferenciáján a Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár által közölt adatok szerint míg az összes munkavállalók száma 27%-kal, 3,7 millióról 4,7 millióra nőtt 10 év alatt, ma már a megváltozott munkaképességűek 44%-a talál munkát, ami 140%-kal több mint a 2010-ben mért csekély, mindössze 18%-os arány. Az Európai Unió vonatkozó stratégiájával összhangban itthon alapvető változásokon ment át a minősítési rendszer is: mára a képességekre és a hozzáadott értékre, az optimális, üzleti megtérüléssel is járó foglalkoztatásra, valamint a segélyek helyett a megfelelő színvonalú munkahely biztosítására került a hangsúly.

A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár által közölt becslések szerint ráadásul a minden huszadik munkavállaló után fizetendő 1,8 millió forintos rehabilitációs hozzájárulásokból a költségvetésben idén elkülönített mintegy 116 milliárd forintnyi összegből az látszik, hogy akár 64-65 ezer, MMK munkavállalók által betölthető munkahely lehet még a cégeknél.

A BKIK idén áprilisban indította el a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs foglalkoztatására irányuló speciális tanácsadási szolgáltatását budapesti vállalkozások számára. Eddig több mint 50 cég, főként 2000 fő feletti nagyvállalat érdeklődött, közülük 21 munkáltatónak nyújtottak részletes rehabilitációs tanácsadást. A tanácsadáson túl rendszeresen szerveznek olyan eseményeket, ahol lehetőség nyílik a szakmai tapasztalatcserére és a legjobb gyakorlatok bemutatására.

„A BKIK mai konferenciájával még szélesebb körben kívánjuk a vállalkozások figyelmét ráirányítani az MMK-s munkavállalók alkalmazásának lehetőségére és megismertetni velük, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása – a társadalmi felelősségvállalás mellett – a cégek, vállalkozások számára milyen szakmai, pénzügyi és szociális előnyöket hordozhat magában. Fel kívánjuk hívni a figyelmüket arra is, hogy munkaerőigényükre ezen rétegből is találhatnak maguknak lojális, terhelhető munkatársakat” – mondta el Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Az eseményen a BKIK önkéntes tagjai közül több, számos MMK munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat is megosztotta legjobb gyakorlatait. A Szerencsejáték Zrt. képviselője szerint a foglalkoztatási formának nagy szerepe van az érzékenyítésben, így társadalmi szempontból is értékes. A cég alkalmazottai számára szakemberek segítségével szemléletformáló programot működtetnek, az MMK kollégák részére pedig az akadálymentesítés mellett képzéseket, teljesítménymérést, elégedettségmérést és hosszú távú foglalkoztatást biztosítanak. Az Auchan Magyarország Kft.-nél is kiemelten fontosnak és az értékteremtő munka alappillérének tartják ezt a foglalkoztatási formát a társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás és összefogás értékei mentén.

Forrás: BKIK sajtóközlemény


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.