Egyre több magyar munkavállaló próbál szerencsét külföldön


Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.

Az Európai Unió belső piaca lehetővé teszi a szabad munkaerőáramlást, aminek következtében egyre többen választják a külföldi munkavállalást hosszú távon. Az elvándorlás Magyarországon sem újkeletű: több évtizedes jelenség. Bár az elmúlt években a hazai bérek nőttek, még mindig magas az infláció és a megélhetési költségek is emelkednek, amikkel nehéz lépést tartani. Egyre többen érzik úgy, hogy a külföldi munkavállalás a megfelelő választás számukra. A legnépszerűbb szektorok az egészségügy, a mérnöki területek, az IT, a vendéglátás és az építőipar. Európa-szerte komoly verseny folyik a jó munkaerőért, ezért különböző intézkedésekkel és kedvezményekkel harcolnak egymással a munkáltatók, valamint az egyes országok is. Németország például adókedvezményeket és kedvezményes közlekedési lehetőségeket kínál a külföldi dolgozóknak, így vonzó célponttá vált számos magyar számára.Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Hollandia és Svédország tartoznak a legkedveltebb célországok közé a magyar munkavállalók körében. Jelenleg közel 400.000 magyar él a három legnépszerűbb célországban, és ebből 300.000-en aktív munkavállalók. Hazánkban a foglalkoztatottság száma 4,7 millió körül mozog, azaz a foglalkoztatottak mindösszesen 6% dolgozik külföldön, de tény, hogy egyre többen keresnek munkát külföldön” – árulta el Katkics Attila, üzleti tanácsadó, HR szakember. Hozzátette, az is ezt igazolja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke már az évi 150 milliárd forintot is elérheti, míg 2010-ben ez az összeg csupán 31 milliárdra rúgott.A külföldi munkavállalás sosem egyszerű döntés, nagyon fontos, hogy hideg fejjel szülessen meg ez a döntés. Az elvándorlás mögött számos motiváció húzódhat, mint például a személyes jövő megalapozása, karrierépítés, szakmai kör bővítése és bizonyos anyagi javak megteremtése.A külföldi munkavállalást csábítóbbá teszi a jobb életszínvonal és egészségügyi rendszer, a stabilabb egzisztencia is. A munkavállalók egy-egy ilyen helyzetben szép számban találkoznak új kihívásokkal, megoldandó feladatokkal, és gyakran tanulnak meg új készségeket is. Azonban a helyi nyelv ismerete nélkül nehéz beilleszkedni vagy bármilyen problémát megoldani, ez az egyik alapfeltétele a kinti munkavállalásnak” – mondta a szakember.Az elvándorlás hozhat magával olyan pozitív eredményeket, amelyek munkáltató szempontból is nagyon értékesek. A munkavállaló gyakran magabiztosabbá, motiváltabbá válik, az új kultúra és szemlélet megismerése pedig hozzájárulhat a személyiségfejlődéshez és a szélesebb világnézet kialakulásához. Vannak viszont hátrányai is, mint például a családtól és barátoktól való elszakadás, valamint a magas megélhetési költségek, amelyek szinte az összes nyugati országra jellemzőek.

Forrás: SBSCONS sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.