Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó általános bérajánlást várnak a szakszervezetek a kormánytól – mondta Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek (Liga) elnöke kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Hozzátette, hogy például a vasút, az energiaszektor és a közszféra egyes területein még zajlanak a helyi bértárgyalások, amelyeket az egységes vagy ágazatokra lebontott kormány által kiadott bérajánlás jelentősen megkönnyítene.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szakszervezeti konföderációk előtt álló idei feladatok közé sorolta a sztrájk jog, a munka törvénykönyve és a korkedvezményes nyugdíj ügyének a rendezését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretein belül. Felidézte, hogy tavaly a VKF munkatervében már megállapodtak arról, hogy ezekről is tárgyalnak majd, ez azonban elmaradt. Ezért az egyeztetések mielőbbi folytatása érdekében még a napokban levélben fordul majd Cseresnyés Péterhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárához – fűzte hozzá.
A szakszervezeti vezető szerint a robotizáció és a digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival is érdemes lenne foglalkozniuk a szakszervezeteknek az idén.
Kordás László szólt arról is, hogy véleménye szerint jövőbeni szociális katasztrófához vezethet, ha a nyugdíjak emelése csak 1-2 százalékos szinten marad, miközben a reálbérek növekedése továbbra is 6-7 százalék között mozog. Úgy vélte, a kialakult helyzetre megoldást jelentene a MASZSZ által javasolt 80 ezer forintos alapnyugdíj bevezetése. Hozzátette, hogy erről társadalmi vitát kell folytatni.
A sajtótájékoztatón Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke bejelentette: a munkavállalói érdekek hatékonyabb képviselete érdekében megalapította a jogilag egyesületi formában működő Magyar Munkavállalókért Mozgalmat. A szervezetet – amelyet a bíróság 2016 decemberében jegyzett be – magánemberként hozta létre, és jelenleg csak néhány tagja van – közölte a KOSZ elnöke.
(MTI)
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
