Életbe lépett a legális munkavállalás szigorításának első szakasza Nagy-Britanniában


Életbe lépett csütörtökön a külföldiek legális nagy-britanniai munkavállalásának anyagi feltételeit szigorító folyamat első szakasza.

A program fő elemei között szerepel, hogy csütörtöktől a szakképzett külföldi munkavállalóknak a brit munkaadók évente legalább 38 700 font (17,7 millió forint) javadalmazást kötelesek fizetni a brit munkavállalói vízum kiadása fejében.

Ez 48 százalékos emelkedés, a szakképzett munkavállalóknak kiadható brit vízum feltétele ugyanis eddig minimum 26 200 fontos éves jövedelem volt.

A londoni belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint az új feltételek alapján 300 ezer olyan külföldi, aki tavaly munkavállalási céllal érkezett Nagy-Britanniába, ma már nem kaphatna brit munkavállalói vízumot.

Az eredeti terv szerint csütörtöktől a jelenlegi 18 600 fontról ugyancsak 38 700 fontra emelkedett volna az az éves bérminimum, amelyet a brit kormány a családegyesítési vízumok kiadásának feltételeként jelölt meg, vagyis csak azokhoz csatlakozhattak volna külföldi hozzátartozóik családi vízummal, akiknek éves jövedelme szintén eléri a munkavállalói vízum kiadásához megszabott új minimumot.

A szigorítási folyamatnak ezt az elemét azonban a kormány
időközben fokozatosabbá tette. A módosított terv alapján első lépésként április 11-től, vagyis jövő csütörtöktől 29 ezer font (13,2 millió forint) éves kereseti minimumot kell igazolni ahhoz, hogy a brit állampolgárok, illetve a legálisan munkát vállaló külföldiek Nagy-Britanniába hozhassák külföldi hozzátartozóikat, és az ehhez szükséges éves kereseti minimum 2025 elején éri el a munkavállalói vízum feltételeként most érvénybe lépett 38 700 fontot.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.

Azok az EU-állampolgárok, akik 2020. december 31-ig legálisan letelepedtek Nagy-Britanniában, korlátozások nélkül, megszerzett jogosultságaik megtartásával az országban maradhatnak, de letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.