Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Életbe lépett csütörtökön a külföldiek legális nagy-britanniai munkavállalásának anyagi feltételeit szigorító folyamat első szakasza.
A program fő elemei között szerepel, hogy csütörtöktől a szakképzett külföldi munkavállalóknak a brit munkaadók évente legalább 38 700 font (17,7 millió forint) javadalmazást kötelesek fizetni a brit munkavállalói vízum kiadása fejében.
Ez 48 százalékos emelkedés, a szakképzett munkavállalóknak kiadható brit vízum feltétele ugyanis eddig minimum 26 200 fontos éves jövedelem volt.
A londoni belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint az új feltételek alapján 300 ezer olyan külföldi, aki tavaly munkavállalási céllal érkezett Nagy-Britanniába, ma már nem kaphatna brit munkavállalói vízumot.
Az eredeti terv szerint csütörtöktől a jelenlegi 18 600 fontról ugyancsak 38 700 fontra emelkedett volna az az éves bérminimum, amelyet a brit kormány a családegyesítési vízumok kiadásának feltételeként jelölt meg, vagyis csak azokhoz csatlakozhattak volna külföldi hozzátartozóik családi vízummal, akiknek éves jövedelme szintén eléri a munkavállalói vízum kiadásához megszabott új minimumot.
A szigorítási folyamatnak ezt az elemét azonban a kormány
időközben fokozatosabbá tette. A módosított terv alapján első lépésként április 11-től, vagyis jövő csütörtöktől 29 ezer font (13,2 millió forint) éves kereseti minimumot kell igazolni ahhoz, hogy a brit állampolgárok, illetve a legálisan munkát vállaló külföldiek Nagy-Britanniába hozhassák külföldi hozzátartozóikat, és az ehhez szükséges éves kereseti minimum 2025 elején éri el a munkavállalói vízum feltételeként most érvénybe lépett 38 700 fontot.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
Azok az EU-állampolgárok, akik 2020. december 31-ig legálisan letelepedtek Nagy-Britanniában, korlátozások nélkül, megszerzett jogosultságaik megtartásával az országban maradhatnak, de letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz.
(MTI)
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
