Éleződik a verseny magánegészségügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Legalább havi 6000 forintot költenének magánegészségbiztosításra a magyarok – derül ki az EY friss felméréséből.

Tízből mindössze egy embernek van magánegészségbiztosítása Magyarországon, de a lakosság több mint egyharmada nyitott lenne egy ilyen jellegű szolgáltatásra. A szolgáltatástól a megkérdezettek leginkább a gyors és könnyen elérhető ellátást várják el. Egy szakorvosi és laborvizsgálatot tartalmazó alapcsomagért a magyarok 38 százaléka legalább havi 6 ezer forintot kifizetne, míg egy átfogóbb, kórházi ellátást is tartalmazó csomagért a válaszadók negyede (27%) akár 10 ezer forint feletti összeget is elköltene havonta – derül ki az EY 1000 fő bevonásával készült reprezentatív kutatásából.

A magánbiztosítástól a megkérdezettek elsősorban azt várják el, hogy néhány napon belül kapjanak egészségügyi vizsgálati időpontot (57%), és több helyszínen éjjel-nappal orvosi ügyelet (35%) álljon a rendelkezésükre. A kedvező biztosítási díjak (34%) iránti igény csak ezután következik.

„A magyar társadalom a magánegészségügyi szolgáltatások és biztosítások iránt fokozódó érdeklődést mutat. A növekvő kereslet miatt egyre több hazai és külföldi szereplő lép be a piacra, ami kiélezi a versenyt az ügyfelekért. Tartós sikereket a területen csak tudatosan átgondolt stratégiával lehet elérni, amihez érdemes tapasztalt külső szakértőt is bevonni a folyamatba” – emelte ki László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A válaszadók úgy vélik, egy magán egészségbiztosítás elsősorban (24%) arra szolgál, hogy fedezze a biztosított egészségügyi ellátásának költségeit, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat ingyenesen vehesse igénybe (21%). Számos válaszadó eközben helytelenül azt feltételezi, hogy akiknek van magánbiztosítása, azok állami ellátásban is gyorsabban részesülnek (9%), illetve nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük (5%).


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).