Ellenőrizhető-e a munkahely előtti közterület?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatályos uniós joganyag tanulmányozása alapján jogszerű lehet a munkáltató által felszerelt, közterületet is megfigyelő kamerarendszer, de mindenképpen körültekintő, dokumentált döntést szükséges hoznia a cégeknek.

A – főként vidéken termelési vagy szolgáltató egységgel rendelkező – munkáltatók telephelye előtt gyakran találhatóak olyan parkolóhelyek, amelyek ugyan nem az adott társaság tulajdonában állnak, de a kialakult szokás alapján tipikusan az adott cég munkavállalói használják parkolásra.

Munkavállalói igénynek eleget téve, vagy tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak által használt gépjárműveket sok esetben a cég lízingeli, a vállalkozások gyakran döntenek olyan videórendszer telepítése mellett, amik nemcsak a munkáltató magánterületét, hanem az az előtti, tipikusan közterületnek minősülő területet is megfigyelnek.

Az Általános Adatvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2018. május 25-e óta történő alkalmazására tekintettel a kamerával történő megfigyelés kérdése is górcső alá került. Kérdésessé vált, hogy a korábban kategorikusan tiltó magyar szabály – miszerint nyilvánosság számára megnyitott területet nem lehet megfigyelni – helyébe milyen előírás lép az uniós szabály elsődlegessége és közvetlen alkalmazhatósága miatt.

A Rendelet felülvizsgálatra okot adó szabályai a következők:

A 6. cikk (1) bekezdés f) pont értelmében a személyes adatok – így a természetes személy képmása, magatartása – kezelése jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.

A 35. cikk (1) bekezdése szól az adatvédelmi hatásvizsgálatról. Eszerint, ha az adatkezelés valamely típusa, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményeire és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik.

A 35. cikk (3) bekezdése részletezi azokat az eseteket, amelyekben a hatásvizsgálat elvégzése különösen indokolt. A Rendelet 35. cikk (3) bekezdés c) pontja értelében az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése különösen indokolt olyan esetekben, amikor nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése zajlik.

A Rendelet kamerás megfigyeléssel összefüggő rendelkezéseinek értelmezéséről idén júliusban az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatást (a továbbiakban: Iránymutatás) adott ki. Az Iránymutatásból kitűnik, hogy a vagyonvédelmi cél esetében főszabályként a magánterület figyelhető meg, azonban fennállhat a szükségessége, hogy az adatkezelő a magánterület közelében lévő közterületnek minősülő részt is megfigyelje.

Az Iránymutatás azonban nem fejti ki a konkrét eseteket, pusztán azt emeli ki, hogy ilyen esetekben a lehető legtöbb technikai intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az érintettek jogai a legkevésbé sérüljenek.

Ebben a körben az adatkezelőnek – tekintettel a jogalapra – mindenképpen érdekmérlegelési tesztet kell elvégeznie, amelyben azt kell vizsgálnia, hogy a saját jogos érdekének fennállásához és fenntartásához – korábbi káresemények, balesetek, lopások elkerülése – szükségszerű korlátozás az érintettek jogait mennyiben érinti. Amennyiben ez a vizsgálat azt igazolja, hogy az adatkezelő jogos érdekének elsőbbsége van az érintettek jogaival szemben – például az érintett úgy sétálhasson végig az utcán, hogy nem készül felvétel róla -, akkor az adatkezelés megkezdhető.

Az érdekmérlegelési teszt elvégzése után az adatkezelés vonatkozásában adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése is indokolt. A hatásvizsgálat során tehát az adatkezelő a tervezett adatkezelés lehetséges következményeit vizsgálja, és szükségszerű intézkedéseket vezet be a személyes adatok védelme (kapcsolódó kockázatok csökkentése) érdekében.

Így például, ha a parkoló céges gépjárművekben többször kár keletkezik, azokat rendszeresen feltörik, amíg a munkavállaló nem használja – a munkáltató dönthet úgy, hogy nem egy őr felvételével, hanem kamera telepítésével történik a terület megfigyelése. Ugyanakkor az üzemeltetés során a szükséges minimumra kell szorítani az adatkezelést, amire számos jó gyakorlat létezik – például a kamerafelvétel időbeli és térbeli korlátozása, a kamerafelvétel tárolásának időtartama és helye megfelelő meghatározása, a hozzáférés jogának szigorú szabályozása.

Összegezve a fentieket, a Rendelet és az Iránymutatás együttes tanulmányozása alapján jogszerű lehet a munkáltató által felszerelt, közterületet is megfigyelő kamerarendszer, de mindenképpen körültekintő, dokumentált döntést szükséges hoznia a cégeknek. Bár a magyar adatvédelmi hatóság Rendeletre és Iránymutatásra is reagáló álláspontja még nem ismert, reméljük, hamarosan várható állásfoglalás a sokakat foglalkoztató kérdésben.

---