Bejelentkezés Hírlevél

Előzetes letartóztatásból visszatérő munkavállaló


Munkaügyek
2017. január 5. Fejes Melinda

Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavállalónk 2016.03.30.-án előzetes letartóztatásba került. Munkaviszonyát nem szüntettük meg, a szabadságok kiadása után fizetés nélküli szabadságra vettük. Jelentettük hogy szünetel a jogviszonya 2016.05.07.-óta. December 8.-án kiengedték az előzetes letartóztatásból lakhely elhagyási tilalommal. A lakhely és a munkahely ugyanabban a kerületben található. 2016.12.09-től kiírta az orvos keresőképtelen állományba. A kérdésem az lenne hogy 15 nap betegszabadság jár neki vagy arányosítani kell levonva a fizetés nélküli szabadság időtartalmát? Illetve a táppénznél (kifizetőhely vagyunk) mi lesz az irányadó időszak, táppénz mértéke?


A betegszabadság kiadása ugyanolyan módon történik, mint a szabadság kiadása: általános munkarend alkalmazása esetén a szabadságot munkanapokon kell kiadni. A betegszabadság azonban csak a nevében szabadság, és nem a szabadság szabályai vonatkoznak rá. Igénybevételéről nem a munkáltató vagy a munkavállaló dönt, a dolgozót akkor illeti meg, ha orvos igazolja a keresőképtelenségét.
Naptári évenként – amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll – 15 munkanap betegszabadságot ad ki a munkáltató. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
A munkavállalót a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka illeti meg, mely az esedékesség időpontjában (december 9-én) érvényes alapbér.
A fentiek alapján a dolgozó munkaviszonyban volt, de nem biztosítási jogviszonyban, ezért is fizetnie kellett az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A fizetés nélküli szabadság végeztével a munkáltató a ‘T1041-es nyomtatványon jelenti be a dolgozót újra biztosítottként.
A betegszabadság munkaviszonyhoz kötött nem pedig biztosítási jogviszonyhoz, ezért arányosítani nem kell. A betegszabadság után táppénzre lesz jogosult a magánszemély, ha a betegsége továbbra is fennáll.

Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.