Eltérő mértékben érintheti a munkanélküliség a különböző szektorokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelenleg a gazdaságban az egyik fő kérdés, hogy a különböző szektorokban tevékenykedő cégek hogyan tudják megoldani energiaellátásukat. Sokan korábban kötött szerződésekkel egyelőre alacsonyan tudják tartani költségeiket, másoknak a tevékenységük okán adódó extrém energiaigények miatt akár csak pár nap leállás is végzetes lehet. Emellett olyan területeken, mint az idegenforgalom és vendéglátás egyik napról a másikra tűnhet el a fizetőképes kereslet, és akkor még nem is beszéltünk a munkaerő megtartását érintő nehezítő körülményekről

A jelenlegi makrogazdasági helyzet különlegessége, hogy többdimenziós válság fenyeget, azaz egyidőben több, potenciálisan egymást erősítő gazdasági és politikai probléma sújtja a vállalatok jelentős részét. Ez merőben eltér a Covid-19 járvány vagy a 2008-2009-es világválság természetétől. Ma a vállalatok jelentős része olyan 6-12 hónapos időszakra készül, melyben az energiahordozók költsége, a fizetőképes kereslet eltűnése, a háború miatt akadozó alkatrészellátás, a rekordmagas infláció, az elszálló devizaárfolyamok, valamint a felfuttatott alapkamat hatásai közepette kell fenntarthatóan, nyereségesen működniük. A fenti hatások iparáganként rendkívül eltérő hatással járnak.

Szolgáltatói tapasztalatai szerint például egy olyan exportra termelő gyártócég, amely devizában realizál bevételt, de a költségei jelentős része forintban keletkezik, hiába szerzi be 2021-ben rögzített, a mainál alacsonyabb áron a földgázt, könnyen lehet, hogy nem tudja kielégíteni a vevői igényeket a fennálló alkatrészhiány miatt. Ugyanakkor a vidéki wellness szállodákat például ezek az ellátási problémák kevésbé érintik, azonban a munkavállalóikat magasabb bérekkel igyekeznek átcsábítani más szektorok munkáltatói, miközben sokan a jelenlegi rezsiköltségeket is képtelenek kigazdálkodni.

A munkaerőpiac szereplői egyelőre kivárnak, elbocsátásokat csak elvétve tapasztal a cég. Ennek fő oka, hogy a munkáltatókban még élénken él a Covid-19 utáni ’visszapattanás’ emléke, amikor a leépített munkaerő pótlása jelentette az újraindulás legnagyobb akadályát, gondoljunk csak a repülőtereken és légitársaságoknál előállt kaotikus helyzetekre és járattörlésekre. A tőkeerő kulcsfontosságú, amikor a munkaerő-megtartó képességről beszélünk, így az ebben hagyományosan gyenge mikro-, kis-, és középvállalatok körében csődhullám várható. Emiatt a munkanélküliségi ráta az elkövetkező fél-egy évben növekedni fog, utána viszont csökkenő tendenciára számítunk. Ebben a rendkívül aszimmetrikus helyzetben azonban a munkaerő-kölcsönző cégek szerepe nagyobb lehet, mint valaha.

Munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó szakemberek szerint amikor egy cég azt mérlegeli, hogy leállítson-e egy részleget és elengedjen-e munkavállalókat, akkor a lehető legtöbb adatra szüksége van ahhoz, hogy egy megalapozott döntést tudjon hozni. Egy HR szolgáltató piaci ismeretei rálátást adhatnak arra, hogy egy ilyen döntés esetében mennyibe fog kerülni és mennyi időbe telik majd egy állományt újra felépíteni. A közvetítő cégek jelentős piaci mozgásra és hektikus igényekre készülnek.

Forrás. Work Force sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.